Isztambul paradigmaváltása, de így?
Java 2016.01.03.
Isztambul a világ egyik legjelentősebb turisztikai centruma, melyet történelmi belvárosának ódon épületeinek, továbbá világhírű mecseteinek köszönhetett. Mára ez a városkép alaposan megváltozott, köszönhető annak a várospolitikának, mely a mai városvezetést jellemzi.

1980-ban Isztambul még alig 3 millió lakosú város volt, mára viszont már 14 millió főt számlál, ami a város működőképességének határait feszegeti, és egyre jobban távolodik a fenntartható város kritériumaitól. Feltétlenül változásra van szükség. Ennek egyik módja a város népességének további növekedését meggátolni, a másik a város építészeti struktúráját az igények szerint alaposan megváltoztatni.
A török kormány a globális világvárossá alakítás mellett tette le a voksát, impozáns felhőkarcolóival, plázáival, modern kígyózó autópályáival, s új látványberuházások indultak be, de mindez a historikus városrészek teljes ledózerolásával jár.

Infrastrukturális beruházások:

1. Isztambul óriási metróépítésbe kezdett: három év alatt 68 kilométernyi metrót adtak át, és egyáltalán nem terveznek leállni – 2019-ig 430 kilométeresre szeretnék bővíteni a kötöttpályás hálózatot, ehhez pedig még ez év végéig összesen 13 metróvonalon kell elindítani az építkezést.
2. Nagy ellenkezés övezi Isztambul harmadik Boszporusz-hídjának megépítését. Közkeletű hiba, amivel itt sem számoltak: a járműforgalom, mint a víz, kitölti a számára rendelkezésre álló területet, ezért az útkapacitás bővítése a dugók megszűnése helyett az autók számának még nagyobb emelkedését fogja maga után vonni. Az új híd átadása (ahogy történt az előző Boszporusz-híd megépülése után is) várhatóan megsokszorozza a város növekedési ütemét, ami végső csapást mérhet az Isztambul melletti, annak fennmaradását biztosító erdőkre és vízkészletekre.
3. A meglévő Atatürk-, és az ázsiai oldalon fekvő Sabiha Gökcen-repterek mellé a város már építi harmadik repterét is, mely ha elkészül, a világ legnagyobbja lesz, az Atatürköt pedig bezárják. Az új repülőtér helyén mintegy 2,5 millió fát ítéltek kivágásra, amivel ugyancsak komolyan veszélybe kerül Isztambul friss levegője.
4. Isztambul egy új, mesterséges csatornát készül bevágni a Boszporusszal párhuzamosan, attól nyugatra. Ez a projekt hivatott tehermentesíteni a szorost a hatalmas nemzetközi hajóforgalomtól, de megvalósítása óriási tájrombolással jár! A fakivágások sokaságán túl elvágná Isztambult vízkészletének egy részétől is, ami a tengerek egyensúlyát is megváltoztatná, és jelentősen felgyorsítaná a Fekete-tenger kiszáradását.

Lakhatási projektek:

A Tarlabasi városrész letarolása jól példázza az embertelen törökországi városépítési projekteket: a Taksim térhez közeli, XIX. században épült történelmi városrésznek a sorsa is hasonlóan a földdel válik egyenlővé, s lakói szintén valamely újonnan épített külvárosi lakótelepre kerülnek majd. A globális várossá alakulásáért ily módon Isztambul hatalmas árat fizethet: ha nem képesek megállítani a népességnövekedést és a környező zöldterületek letarolását, komoly veszélybe kerülhet a város ivóvízellátása és friss levegője is. A lakók állandó tiltakozása ellenére az építkezések tovább folytatódnak, s eltűnik Isztambul történelmét megtestesítő híres mecsetek sora, oszlopai, ódon épületei. A fotók bemutatják az egyes projekteket!

Forrás és további részletek: varosilevego.blog.hu – Zelki Benjámin cikke

Címkék: Isztambul paradigmaváltása