A szolnoki Agóra "hatással van az emberekre, életformaváltást is okozott: az emberek sétálnak, időt töltenek a belvárosban" – mondja Molnár Lajos Milán, az intézmény igazgatója. Az 1979-ben megnyílt Aba-Novák Kulturális Központot segíti a városszövetbe integrálni Álmosdi Árpádék új épülete.
A szintén az Agóra program keretei közt épült debreceni Tudományok Palotája számára egy egyetemi campus és egy botanikus kert jelenti a kontextust, ennek kortárs építészeti és természeti közegére reagál érzékenyen Kovács Péter és Lengyel István épülete.
A fővárosi szövetbe illesztés egyik remek példája Szász Lászlóék Corvin Corner irodaháza, mely a zártsorú, de már eléggé zilált övezet határán mutat szellemes megoldást. Az épületről Szabó Levente írt szakszerű elemzést.
Gunther Zsolt és Csillag Katalin a Váci út és a Dózsa György út kereszteződésébe tervezte a K4 épületét, a Volga Szálló helyére. "Az elegancia szubtilis aurája emelkedett építészeti kvalitássá" – írja róla Wesselényi Garay Andor kritikai mélyfúrása bevezetőjében.
Toyo Ito Tajcsung Nemzeti Színháza egy egészen különleges válasz a kontextus problémájára, míg a sevillai CCT kerámiahomlokzata kulturálisan is illeszkedik, az ajangizi fallabdapálya viszont egy műemlék templom mellett anyagban, tömegben ellenpontozva keres kapcsolódást – a külföldi példák érdekes és tanulmányozásra méltó megoldásokat tárnak az olvasó elé.

A Metszet előfizethető itt

vagy megrendelhető faxon, email-ben, levélben innen >>