Golda elmondta, hogy diploma után, 1977-ben a Miskolci Tervező Irodában kezdett dolgozni Károlyi István keze alatt 1979-ig. Aztán már csak távolról figyelte Károlyi munkásságát, amely a világban Bécstől Indiáig és itthon Szombathelytől Kazincbarcikáig terjedt. Ezek a tablók ablakok a világra. E félévszázadnál is hosszabb időszak a strukturalizmussal kezdődött, aztán a posztmodern és a regionalizmus következett. Roth János, a kortárs, levelében a debreceni iskolapályázat (2017) tervét dicsérte és gratulált. Befejezésül Golda János kijelentette: „István, legyél büszke életművedre és dolgozzál sokáig!” Zárásként dr. Túry Ferenc, a sógor citerán és Károlyi fia, Gergő gitáron közösen muzsikált. Ezután a közönség megtekintette a kiállítást. A megnyitóról video készült.
Károlyi István a Budapesti Műegyetemen 1962-ben kapta meg építészmérnöki diplomáját. 1965-1967-ben Dániában tett tanulmányútja során Kay Boeck-Hansen és Erik Korshagen építészek koppenhágai irodájában segédtervezőként volt alkalmazásban. 1974-ben felsőfokú angol nyelvvizsgát tett. 1978-ban városépítési szakmérnöki oklevelet szerzett. A Szegedi Tervező vállalatnál kezdett dolgozni, majd a Lakótervben lett irányító tervező. Ezután Miskolcon, az Északterv Városépítési Irodáját vezette. Az ÁÉTI-nél műteremvezetőként működött. 1969-től a NOVOLIT-PLAN és az ARMEX Kft-nél volt vezető tervező. Emellett magántervezői tevékenységet folytatott napjainkig. 1997-1999 között Budapest, VII. kerületi Önkormányzat főépítésze volt, ahol a kerület rehabilitációja megindítását szorgalmazta.
A bemutató számszaki áttekintése. Az életműből válogatott 33 tabló három témakörre tagolódott: Városrendezés, Sport- és Szabadidő, Intézmények. Ezek rendre így oszlanak meg: 7-14-12. Tervpályázattal 17 tabló foglalkozik, épület- és városrendezési terv 16 tablón szerepel. Károlyi több, mint száz tervpályázaton vett részt, s 40 tervpályázaton nyert, ebből 9 db első díj, a fele pedig megvétel. Kb. 700 lakást tervezett, ebben benne van a szombathelyi Joskar-Ola lakótelep 600 lakása is, ezen kívül 15 középület óvodától gyógyfürdőig.
Várostervezési munkássága díjnyertes tervpályázatokra koncentrálódott. Első munkája volt Bécs Déli városrész beépítése 1970-ből. Heinrich Ferenccel közös terve megvételt nyert. Újdonsága az volt, hogy a többi díjazotthoz hasonlóan a közösségi közlekedést (metró) és a sétáló utcák elsőbbségét hangsúlyozta. A zöldterületi rendszernél a lakóterületek közé nagy zöld öblök nyúltak be, az öblök szélén foglaltak helyet a gyermekintézmények. További három műve már mind I. díjas pályázat: Kazincbarcika Főtér, Budapest Káposztásmegyer, Sárvár Vadkerti gyógyfürdő rendezési tervei. - Magasépítési tervezési tevékenysége főleg középületekre összpontosult. A következőket emeljük ki. Bükfürdő Fedett fürdőjét 1967-ben tervezte. Az egymásra torlódó, jellegzetes kosáríves dongafedések megnyerő külsőt eredményeztek. Bükfürdő rekonstrukciója (fedett fürdő bővítése, élményfürdő, igazgatóság) 2001-2004-ből az íves tetők sorával a fürdő madártávlati látványát gyűrű alakban fejlesztette tovább. A 26,30 méter átmérőjű élményfürdő ragasztott fatartós rácskupolája rendkívül dekoratív élményt nyújt a medencében tartózkodó fürdőzőknek. A ragasztott fartartós szerkezet a leginkább elviseli a magas páratartalmat, míg az acél rácsostartókat gyakran kell védőmázolni, vagyis fenntartásilag is ez a leggazdaságosabb megoldás.
A Ferihegyi Repülőtér multifunkcionális parkolóháza tervpályázat I. fordulóján, 2003-2004-ben Károlyi az I. díjat megnyerte. Igazán nagyvonalú terv megvalósulásától esett el a tervező, amikor a II. forduló után hosszú szünet következett, majd a megbízást – némileg módosított programmal – a pályázaton nem is indult cégnek adták. - Az atlétikai stadion 2017-es tervpályázatánál – amelyet Golda János „fantasztikusan szép”-nek talált – szerkezeti újdonságként Leonardo-lépcsős megoldást alkalmazott, ami igen látványos megjelenést adott volna az épületnek. Az urbanisztikánál Sári István építész működött közre, a statikát Szlancsik László készítette. – A szombathelyi Művelődési- és Sportházat Károlyi István apja, Károlyi Antal 1963-ban tervezte. Ötven év alatt az épület állaga erősen amortizálódott, lebontása is szóba került, de fiának az önkormányzatok számára kiírt agoraprogram keretében sikerült a házat korszerűen felújítania. A legyező alakú nagytermet hatszögessé alakította, a terem akusztikai és belsőépítészeti kiképzésében is megújult. Belsőépítészek: Kéry Balázs, Göde András és Debreceni Péter voltak. – Przemyslaw Szymansky, a Lódzi Egyetem építész adjunktusa 2013-ban Termy címen a közép-európai termálfürdőket gyűjtötte egybe, amelybe Károlyi István Bükfürdőjét is felvette. A nívós kiadványt Lengyelországban már tankönyvként használják. Egy másik tárlóban Károlyi épületeinek különböző folyóiratokban megjelent képei szerepeltek: a Magyar Építőművészet címlapján a bükfürdői üvegfolyosó szerkezete, a Magyar Építőiparban és címlapján a büki gyógyfürdő bővítése.
Károlyi István több mint félévszázados építészeti munkássága mindenképpen figyelemre méltó. A tervpályázatok jelentős sikert hoztak számára, de nem mindegyik valósult meg. Sokáig lehetne morfondírozni a 20-21. századi magyar építészek szomorú sorsáról, akik hiába nyerték meg sikeres tervpályázatok sorát, mert épületeik nem jutottak el a kivitelezés stádiumába. Megépült házai közül legmaradandóbb a bükfürdői fedett fürdő komplexuma.