Kedvenc helyeim és épületeim Délen, 8. rész
Különleges helyszínek Rómában, Olaszország
szikrisz 2023.07.17.

Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző dél-európai (Spanyolország, Portugália, Olaszország) országokba kalauzoltam a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészen található kedvenc épületeimet és városaimat.

Rómát mindenki ismeri, vagy úgy érzi, hogy akár 1-2 nap után aránylag jól kiismeri magát. Igaz, hogy mindössze néhány nap alatt a fő látványosságokat be lehet járni, és remek összkép kapható a város egészéről és csaknem 3000 éves múltjáról. De ahogy egyre több időt töltünk ott, úgy jövünk rá fokozatosan, hogy egyre kevesebb ismeretünk van az „Örök Városról”, ahol egy örökkévalóságig el lehetne bóklászni és még akkor sem érnénk a látnivalók végére…

Ebben a cikkben a kevéssé kézenfekvő, de annál nagyszerűbb látnivalók közül válogattam, melyek nagy hatást gyakoroltak rám.

Ara Pacis Augustae

Egy több mint 2000 éves oltár darabjainak feltárása és újbóli összeállítása önmagában is jelentőségteljes régészeti szempontból, de ha az Augustus császár Kr.e. 13-ból származó, carrarai márványból készült Békeoltárával együttesen az építmény köré egy Richard Meyer által tervezett, 1995-ben átadott légies védőépületet is szemrevételezhetünk, az már egy igazi építészeti kuriózum.

Az Augustus uralkodása alatt létrejött Pax Romana biztosította a császárság stabilitását, a monumentális oltár jelképezi a Római Birodalom hatalmát és növekedési potenciálját, ugyanakkor egyfajta törékenység is érezhető benne. A légiesség és a törékeny béke közti párhuzam remekül jelenik meg a találékony építész által megalkotott épület üvegelemein, melyek körbeölelik, kívülről is láthatóvá teszik az oltárt, egyben védik is az újból összeállított és kiegészítésekkel ellátott ókori remekművet.

San Clemente

A 21. századi Rómában közel 1000 templom található. Biztos mindegyik rejt valami különlegességet, ennek csak úgy járhatnánk utána, ha egy éven át napi három épületet végiglátogatnánk. Ha nincs ennyi időnk, akkor a Szent Kelemen-templom mellett nem szabad elmennünk, mivel ezt az épületet a különböző térszintjei teszik Róma egyik legkülönlegesebb templomává. A mai térfelszínen meglévő barokk templom előzményei a 12. századig nyúlnak vissza, de már az 1857-ben megkezdett régészeti feltárásoknál felfedezték a templom alatt a 392-ből származó, ókori Szent Jeromos-templom falazatait. És még itt sem zárult le az időutazás, mivel előkerültek még egy réteggel lejjebbi, a Kr.u. 1. századból származó lakóház és a 2. századból származó katakombák alapjai, ahol a Mithrász-kultusz nyomaira is bukkantak.  A korabeli szerkezetek térben egymáshoz kapcsolódnak, az élményt pedig a feltárt és restaurált középkori freskók fokozzák.

Caracalla termái

Ha csak egy épületet lehetne bemutatni az ókori Róma monumentalitását bizonyítandó, akkor a Colosseum mellett ez lenne az, mint a hétköznapi élet színtere, mely a köznép számára is hozzáférhető volt, és a mai fürdők színvonalával is felvette a versenyt. A fürdők mindig is fontos részét képezték a római hétköznapoknak. Hogy micsoda igény volt rájuk, arra jó példa a termák fennmaradt romjainak méretei. A városfaltól délre, nem messze a Circus Maximustól valóságos fürdővárost hoztak létre a 3. század elején, ahol a 35-40 méter magasba szökő építmények falai között nem ritkán naponta 5-6 ezer fürdőző fordult meg. (Ez magasabb szám, mint a korabeli Sopianae teljes lakossága, halottakkal együtt!) A meleg és hideg vizes medencék mellett szaunák is működtek, az együttesből pedig kellemes kert nyílt, ahol a teraszokon napfürdőzhettek az emberek, de még könyvtár is megtalálható volt itt, így egésznapos kikapcsolódást tudott nyújtani a fürdőlétesítmény. A háromszáz éven át működő fürdőknek a gótok vetettek véget 537-ben, amikor megszüntették a vízösszeköttetést. Ezt követően rövidesen elhalt az épület és évszázadok alatt romossá vált. A mai látogatóközpont ékesen őrzi a letűnt kor hatalmasságát.

Etruszk múzeum

Róma északi szélén csodás környezetben fekvő villanegyedben húzódik egy múzeumi övezet, melynek egyik legszebb reneszánsz palotája fogadta be az etruszk gyűjteményt. A Villa Giulia igen közel esik Cerveterihez, ahol a világörökségi listán található etruszk temető rejlik. Akinek nincs módja oda kilátogatni, a villaépületben kialakított vitrinekben, termekben átfogó képet kaphat az etruszk korszak legszebb alkotásairól. A sok szépség között a Kr.e. 6. századból származó etruszk házaspár a teljes ókor egyik legharmonikusabb alkotása, csak úgy sugárzik a szoborba öntött emberpárról az évezredes őszinte szerelem.

Domus Aurea

Néró császár Aranypalotája a Domus Aurea, mely hosszú évszázadok feltárásai munkálatait követően van olyan állapotban, hogy turisztikai látványosságok sorába illeszthető lett. A kiállítás nagy érdeme, hogy egyrészt eloszlatja azt a lassan 2000 éve élő legendát – melyet a Néróval nem túlzottan rokonszenvező utódai írtak –, miszerint az extravagáns és valóban őrült dolgokat is elkövető császár égette volna fel fővárosát. Ez nem igaz, mert Néró a Kr.u. 64-es tűzvész idején a városon kívül tartózkodott, sőt, gyors visszatérése után még ő segítette az oltást. Tény azonban, hogy a leégett részek helyére csodás palotát emeltetett uralkodása utolsó éveiben. Ez adhatta a táptalajt a rosszindulatú híresztelések elterjedéséhez. Néró megítélésétől függetlenül a palota épülete és annak kertje hihetetlen nagyszabású alkotás volt, melynek nagyszerűségéről a 4D-s szemüvegeken keresztül is meggyőződhetünk.

Források:

/A „déli” sorozatnak ezennel vége/
Kohári Gabriella és a Szerző fényképeivel

Címkék: Világörökség, Róma, ara pacis, etruszk múzeum, domus aurea, caracalla