A nagyjából 180 ezres lakosságú Burgos körülbelül félúton van az ország közepén található Madrid és a Kantábriai-tenger partján fekvő Santander közötti tengelyen. Kasztília és León tartomány egyik legfontosabb városa volt a múltban és az is maradt mind a mai napig. Meghatározó csomópontja a Santiago de Compostelába tartó El Caminó zarándokútnak, lényeges ipari, oktatási és kulturális központ, melynek legnagyobb szabású építészeti alkotása az UNESCO Világörökségi címmel rendelkező Szűz Mária-katedrális, mely már érkezésünkkor köszönt bennünket városképet uraló sziluettjével.

León és Toledó mellett Burgos az érett gótikus katedrálisok spanyolországi triumvirátusának büszke tagja. Mint ahogy az a gótikában megszokott volt, ez a katedrális is generációkon áthúzódó építésével vívta ki a kortársak figyelmét, de az alapkő letétele 800 évvel ezelőtt, 1221-ben történt meg.

Az egykori városfal Santa María kapuján belépve közelíthetjük meg a katedrális terét. Az épület felfoghatatlan tömege ragyogóan uralja a belváros e részét. Hagyományos fényképezőgéppel a templom egésze nem rögzíthető, így érdemes teleobjektívvel – mint egyfajta távcsővel – elmerülni az épület részleteiben. A templom 2023-ban remek kondíciónak örvend, hála az elmúlt évek-évtizedek gondos restaurálási munkálatainak. A tornyok és fiatornyok csipkés mintázatai, az épület legmagasabb pontjain elhelyezett szobrok gesztusai mind-mind olyan frissességgel hatnak, mint az épület 15. században elvégzett utolsó simításaikor.

Az épület délnyugati, kettős toronnyal rendelkező homlokzata a legmeghatározóbb, valamint a burgosi vár és annak kilátójának platójáról nyílik még remek panoráma a katedrálisra.

A templombelső is gyönyörű, egyben monumentális. Engem leginkább a kerengő ragadott meg és az altemplomban berendezett építészeti kiállítás, ahol maketteken keresztül ismerhetjük meg a templom fejlődésének történetét. Hiszen nem egyből ez a hatalmas gótikus katedrális nőtt ki a földből, előzményként ott állt már egy románkori templom, mely VI. Alfonz idején épült és a mai templom alapterületének mindössze egyötödét tette ki. A kiállítás elvezet bennünket egészen a jelenkorba, a legutóbbi évek restaurálási munkáinak bemutatásával.

A templomban számos híresség nyugszik, köztük Rodrigo Díaz de Vivar, arab nevén El Cid, a 11. században élt spanyol nemzeti hős, aki egy Burgos melletti falucskában született, kalandos élete során mind az arabok, mind a keresztények zsoldjában is küzdött, élete végén pedig Valencia uralkodója lett 1094 és 1099 között, ahol hadseregében arab és keresztény katonák is megtalálhatók voltak.

Halála után egy átmeneti nyughelyet követően a burgosi katedrálisba szállították, máig itt nyugszanak hamvai. (Ez jóval később történt, hiszen a 11. század végén a katedrális még nem állt, csupán románkori előzménye.) El Cid tehát mindkét nép nagyrabecsülését kivívta életének hőstetteivel, szobrot is állítottak neki Burgosban, valamint egy kis hiánypótló múzeumot hoztak létre néhány évvel ezelőtt az emlékezetére.

 /A „nyugati” sorozatnak ezennel vége/
A Szerző fényképfelvételeivel