Először dr. Koltay András, az egyetem rektora, az esemény házigazdája köszöntötte a megjelenteket. Majd Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár üdvözölte a kongresszust és megnyitotta azt. Bejelentette, hogy az ország 3200 településén elkészültek a településképi arculati kézikönyvek, és a műemlékvédelem ügye az építészetért felelős helyettes államtitkárságra került. Krizsán András, a MÉSZ elnöke köszöntötte a visegrádi négyek, a magyar mellett a cseh, lengyel és szlovák építészszövetségek vezetőit a kongresszuson. Időközben megérkeztek az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) képviselői. Nikos Fintikakis, az UIA II. Régió alelnöke javasolta, hogy a részt vevő országok hozzanak létre állandó együttműködést. Serban Tiganas, az UIA főtitkára az elnök üzenetét hozta, valamint a Nyugat és a Kelet találkozásáról szólt.

Emiel Lamers holland építész – aki a kongresszus témáját meghatározta és az öt előadót kiválasztotta – bevezetőjében Sicsiacsuang tízmilliós kínai település egyik épületét vetítette ki, amely felerészben a pekingi Ég temploma körépületét formázta, másik felében a washingtoni Capitolium jelent meg. A Kelet és Nyugat problémakezelése közötti különbségre mutató ábrája szerint a problémákat jelképező kerek ponton a nyugatiak átgyalogolnak, a keletiek pedig megkerülik a gondot – a cipőtalpak nyomai erről árulkodnak. Lamers Amsterdamból jött, az A10 folyóirat szerkesztőjeként 4 évet élt Magyarországon. Könyvet írt a 21. század építészetéről 21 projekt fényében. Kéttornyú templomokat mutatott a világ négy tájáról: Michiganből, az USA-ból, Tilburgból, Hollandiából Németországból, a budapesti Árpád-házi Szent Erzsébet-templomot, és negyedikként Vietnamból egy templomot – valamennyi szakrális épület jellemző volt építési helyére. Lamers végül az előadók projektjeit harangozta be.

Az első előadó, Ben van Berkel az UNStudióból, Amszterdamból érkezett. A London Art College-ban végzett belsőépítészként. Az utóbbi 30 évben 80 épületet tervezett. 2008-ban a Mercedes-Benz múzeumot Stuttgartban, amely dupla hélix formációból áll. A látogatók lifttel felmennek a 3. szintre, és a csavart rámpán sétálnak le a földszintre, miközben a mozgást intenzíven élik át. Az UNStudiónak irodái vannak Amsterdamban (1988), Sanghajban (2006), Hongkongban (2014) és Frankfurtban (2018). Van Berkel projektjei közül az első: Melbourne, két csavarodó, egymást átkaroló magasház, a homlokzatokon zöld növényekkel. Frankfurtban az elhanyagolt, régi városcentrumban a Brexit után London helyett új Európa-központ kialakítását tervezték, felfelé egyénien karcsúsodó épületekkel. 15 éve a rotterdami kikötőben egyárbócos hidat építettek, amely a fejlődés előmozdítójává vált. Mellette sorra nőttek a nagyobbnál nagyobb raktárak. Az ott dolgozó emberek, halászok imádták az új létesítményt. Egyikük a hátára tetováltatta a híd képét. A nemzetközi tervpályázaton a budapesti Duna-hídra I. díjat nyertek. Kétpilonos megoldás, elvében a rotterdami tükrözésével állították elő. Oldalirányban a pilonok kifelé dőlnek, szemből jellegzetes hangvillaformát mutatnak, ahol a szárak felül csak vékony szálakkal kapcsolódnak. Méretei: hossza 500 méter, fő fesztávja a mederpillérek között 220 méter. Középen kétvágányú villamos, 4 autósáv, 2 biciklisáv és két gyalogosjárda teszi ki a keresztmetszeti részt. Van Berkel T. S. Eliot: London Bridge-ről szóló (The Waste Land – a szerk) című versét ajánlotta olvasásra, amely a hidak dicséretéről szól. A szingapúri egyetemi campus épületeinél eldugták a felvonókat, hogy a diákok és oktatók egészségesebben éljenek, többet mozogjanak, és találkozva ismerkedjenek egymással és különböző tanulmányaikkal. Oslóban úgy fejlesztik az úthálózatot, hogy 2025-ben már csak elektromos autók közlekedjenek a városban, de azok is a városközpont két szélén létesített emeletes garázsokban parkoljanak le, töltődjenek föl, miközben vezetőik a központ gyalogosútjain sétálnak az üzletek és vendéglátóhelyek sora előtt. Az átvezető autópályák területének megtakarításával pedig nagy számban lakások lesznek építhetők. Van Berkel Lyric Theatre Hongkong ismertetése a Metszet 2019/1. szám 30–33. oldalán olvasható.

Zoboki Gábor magyar építészként, elegáns kockás öltönyében megjelenésében is kiemelkedett az előadók közül. Előadása vibráló és szellemes volt. Irodájával a Müpa alkotóiként egy olyan hangversenytermet hoztak létre, amely a magyar építészet utóbbi ötven évének nagy adóssága volt. A süllyeszthető mennyezeti elemek révén hangversenyterme prózai előadások tartására is alkalmassá tehető. 2008-ban Sencsen 18 milliós kínai halászfaluból egy 40 fős delegáció érkezett hazánkba, hogy odahaza a Müpához hasonló kulturális központot kívánnak felépíteni. A polgármester elmondta, hogy nem akarnak angolszász tervezőket. A tervezés előtti egyeztető megbeszélések sok utazást igényeltek a helyi körülmények megismerésére. A metropoliszban 5 millió gyerek él. Közülük 2 millió zongorázni tanul. Ezt ki kell szolgálni. Nem 5000 fős nagytermet, hanem 300 fős bábszínházat kértek. A tervezés, majd az építés még abban az évben megkezdődött, és 2014-ben átadták az épületet. Terveztek Saigonban (Vietnam) is egy új kultúrközpontot. A Nemzeti Táncszínházat a Millenáris Parkban a Metszet 2019/1 száma a 34–39. oldalán mutatta be. Végül Leyla Gencer operaénekes áriáját hallhattuk a Milánói Scalából, majd az Operaház felújítását mutatta be.

Špela Videčnik (OFIS Arhitekti) szlovén építész Ljubljanából érkezett. Rok Oman építésszel dolgozik együtt. Szlovénia kis ország, mindössze 2 millió lakossal, de szép tengerpartjai és havas hegyei vannak, és építészeti hagyományai is: jellegzetes, faszerkezetű szénaszárító hodályok. Az OFIS Architekt irodája is kicsi. Első munkája 15 éve egy városi múzeum bővítése volt. Tájba illeszkedő kápolna következett, majd egy közösségi tér, mely olyan, mint egy földre szállt űrhajó, amint a talajszint felett lebeg. Nemzetközi sikerük Belorussziában a Bate Boriszov labdarúgó-stadion, amelyet a maribori csapatnál tett látogatás után kértek a fehérorosz sportvezetők, a szlovén stadion mintájára. De Videčnik és Oman azt mondták, a tervet a helyhez kell igazítani. A fenyőfák között, az erdő közepén áll a stadion, melynek lelátóit beburkolták, de a héjon nagyméretű, amorf alakú nyílásokat hagytak, hogy ezeken a lyukakon keresztül be lehessen látni a stadion belsejébe. Az arénában a nézőtér fűthető. Párizsban egy 11 m keskeny, hosszú telekre többemeletes Basket (Kosár) apartmanházat terveztek. Egyik oldalán új villamosvonal halad, másik oldalán a remíz van, tetején focipályával. Ezért a ház két homlokzata nagyon különböző. A villamosvonalra fából lodzsákat szerkesztettek, a labdarúgópálya felé nyitott folyosókat kilátóteraszokként alakították ki. Ezekről a tervekről a Metszet 2019/1 száma 38–41. oldalán olvashatnak. Extrém klímában, a spanyol sivatag közepén egy üvegből konstruált házat hoztak létre, amiben általában légkondicionálás nélkül, csak függönyökkel is biztosítható a komfort. A tető csupán az üvegtáblákra támaszkodik, minden tartóoszlop elhagyásával. A kinti 50 °C fok mellett bent 28 °C fokot mutat a hőmérő. Alpesi házat is készítettek fából a Kanin-hegyre 1300 kg összterheléssel. Ennyit bír ugyanis a szlovén katonai helikopter, amelynek a sziklás hegycsúcsra kellett emelnie a házikót. Nem volt könnyű mutatvány. Először ugyanis köd ülte meg a tájat, másodszor turbulencia keletkezett, a faház forogni kezdett. A harmadik nekifutás végül sikeres lett. Egy másik alpinházat (Skuta néven) – szintén faszerkezettel – három egységből, három tetőformával terveztek, és egy hegytetőn állították fel. Videčnik és Oman Manilában az építészoktatásban is részt vesznek.

Ebédszünet után Junya Ishigami (Isigami Dzsunja) japán építész előadása következett. Tokióból érkezett, öt projektet mutatott be. Előadóterem a Groot Vijversburg parkban, 18. századi műemlék épülettel. A park bejáratától íves üvegfolyosó vezet a tó partján az épülethez. Egy másik ösvény találkozásánál háromszögű kiteresedés ad helyet a sorban felállított székeknek. Hotel és park kialakítása volt a következő feladat Tochighiban (Tocsigi). Az erdőt áttelepítették egyik helyről a másikra, mert helyén tudták a szálló bővítését megtervezni. Az erdő új helyén, a fák között kis medencéket alakítottak ki, a medencéket csövekkel összekötötték, majd a közeli folyó vizével töltötték fel azokat. Mindössze két olyan monstrum gép dolgozik Japánban, amivel ezeket a faáttelepítéseket meg tudták oldani. Ezt a projektet a Metszet 2019/1 száma a 46–49. oldalán közli. Következő bemutatott projekt a KAIT műhelyépület 45x45 méteres méretben. Az alátámasztás karcsú oszlopokkal történt, elszórtan, mintha egy erdőben lennénk. A fatörzseket imitáló támaszok között a berendezés az eltérő munkákhoz igazodva mindig átcsoportosítható. A videón az látszott, hogy a műhelyen átjárók általában egy megszokott csapáson haladnak, két kiemelt oszlop között ritkán mennek át, de akadnak, akik elbóklásznak más irányokba is. Egy Junya Ishigami által tervezett kápolna 30 méter mély völgyben áll majd Shandongban (Kína). Az épület íves alaprajzú, követve a völgy vonalát. Bejárata mindössze 1,3 m széles, a padoknál a kápolnatér szélessége 5 m-re nő. Az épület magassága 45 m, a völgyből jelentősen kiemelkedik. Sima falfelülete betonból lesz. Egészen különleges a Japán déli részére, Yamaguchiba (Jamagucsi) tervezett ház és étterem. A talajból kibányásztak amorf alakú lyukakat, majd színültig kiöntötték betonnal. Amikor a beton megkötött, a betontömbök közötti földet vájták ki. Az így keletkezett üregekből lesznek a lakás és étterem helyiségei, várhatóan ez év szeptemberében. Szintén Kanagawába, a műhelyépület közelébe készít Ishigami többfunkciós csarnoklefedést 110x70 méteres méretben, 12 mm vastag acéllemezből, amelyen oblongum formájú bevilágító nyílások lesznek, belmagasság 2,3 méter (illetve télen nagyobb, nyáron kisebb a hőmozgás miatt). Az acéllemez lehajlik, így a nagy méret miatt nem lehet teljesen átlátni a teret.

Asako Yamamoto (Jamamoto Aszako) az Aphaville Architects Kiotóból érkezett építésze. Kiotó 794-től a császári Japán fővárosa volt. Ma is sűrű beépítésű metropolisz. A telekszélességek általában igen keskenyek. Ide kell tervezni a házakat. Jamamoto ablakháza 3,75 méter széles telken áll. Két oldalán két háromszögű bemetszéssel tudnak napsugarat, fényt becsempészni az épület belsejébe. Másik épülete egy saroktelken 45 fokban kapcsolódó két szárny. A tetőn keskeny ék alakú bevilágító nyílások helyezkednek el. A belső terek így jutnak fényhez. Nyáron a nap meredeken, 87 fok alatt süt, télen laposan, mindössze 35 fok alatt. Az acélszerkezetű ház 125x125 mm-es pilléreken nyugszik. Suzuka város temploma elsősorban a Honda autógyár dél-amerikai, hitüket gyakorló katolikusok vendégmunkásainak épült. A templom alatti teljes területen parkoló van, mert ha a hívek nem tudnak parkolni, nem járnak templomba. A Kójaszan vendégház faszerkezetű épület, eltérő belmagasságokkal és helyiségszélességekkel. Ezt a projektet a Nisiodzsi városi házzal a Metszet 2019/1 száma a 42–45. oldalon hozza. Itt az előadó hivatkozott Kisho Kurokawa (Kurokava Kisó) 1972-es Nakagin Kapszula tornyára, ahol az egyszemélyes lakókapszulák rendszerét dolgozta ki a neves japán építész. A fából készült Kizunaya Művészház (Kiotó) műterem, kiállítótér és lakás egy épületben. A kiállítótér svájci építész közreműködésével készült. Befejezésül az előadó videót vetített: táncperformanszot láthattunk kis csengők csilingelő hangjaira, papírtáblák közötti térben.

Délutáni kávészünet következett. Utána Timon Kálmán aranydiplomás építészmérnök az önzetlen magyar mecénások és kiváló szellemi alkotók tevékenységének elismerésére 2009-ben alapított Sivatagi Kőrózsa díjat átadta a 2019. évi kitüntetettnek, Nagy Bálint építészmérnöknek, a Fuga Budapesti Építészeti Központ művészeti vezetőjének, aki a központ tízéves eredményes működtetéséért érdemelte ki a díjat. Az első tíz év díjazottainak neve a teremben felállított molinón volt olvasható.

A kongresszus záró előadását Skardelli György, a Közti építésze tartotta. Személy szerint ő és irodája készítette a kongresszus helyszínéül szolgáló nagy sportcsarnokot, amelyet részletesen bemutatott. Az épület alatti átjáró fórum is egyben, a keleti kapu folytatása. Ettől délre az uszoda, északra a labdajátékok tere és egy bemelegítő terem helyezkedik el. A második emeletről a lelátókat lehet megközelíteni. A labdajátékok terében három kosárlabdateret lehet egyszerre egymástól leválasztani. A fórumon lapos padokat helyeztek el, amelyek kicsiben a sportcsarnok tömegét idézik, az aszimmetrikus nyílással. A csarnok homlokzata előtt párosan állított, elágazó fatörzsekre emlékeztető oszlopokat terveztek, amelyek zölddel történő befuttatása még kezdeti stádiumban van. A Ludovika klasszicista főépületét Pollack Mihály tervezte, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási épülete, amelynek nagy előadótermében a 2018. évi kongresszust rendezték meg, valamint a kollégium a Finta Stúdió munkája. Az újonnan átadott épületek között a lovardát Zoboki Gábor és irodája jegyzi. Az előadás után a résztvevők több csoportra osztva megtekintették a sportcsarnokot és az uszodát, a lovardát és az istállót, a lőteret (biztonsági okokból csak kívülről), a Rendészettudományi Kar épületét és a parkrekonstrukciót.
A kongresszuson 11 építőipari cég állította fel standját, ahol a legújabb technikai megoldásokról tájékozódhattak a résztvevők. (A cégek: Agrob Buchtal képviselet, Fischer Hungária Bt., Xella Magyarország Kft., Top Trade Kft., Hörmann Hungária Kft., Slate Design Kft., Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft. – Rigips Divízió, Dell Emc és az Autodesk képviselet, Alukönigstahl Kft., Velux Magyarország Kft., Terc Kft.)