A Bern Schönberg-Ost kerületébe tervezett lakásfejlesztési programban az Esch Sintzel, Rolf Mühlenthaler, valamint a Graber Pulver Architekten vettek részt. A tervekhez mintaként felhasznált alaprajzokat a negyedik partner, Hans Kollhoff dolgozta ki. Ezek a lakásalaprajzok a huszadik század fordulójára jellemző nagypolgári lakónegyedek, például a szomszédos Schosshaldenquartier-ben alkalmazott előképekre épülnek.

Az Esch Sintzel két apartmanterve két külön világ: az egyik magas társadalmi státusú lakosok számára készült tágas terekkel, míg a másik radikálisan leegyszerűsített és költséghatékony megoldást kínál. A két igény egymástól gyökeresen különböző lakástípusok és koncepciók kidolgozását kívánta. Az első "centripetális" típus, amelynek lényege, hogy az egyes helyiségek az alaprajz középpontja köré csoportosulnak (ez a nagyobb lakások modellje), míg a második ennek ellentéte, egy "centrifugális" típus, ahol az egyes terek a középpontból az utca felé orientálódnak (ez a modell értelemszerűen a kisebb lakások számára készült).

A XX. század eleji "burzsoálakások" által ihletett típus középpont felé irányított térrendszerében a szomszédos szobák közös nappaliba nyílnak, de egymástól jól elhatároltak, így a közvetlen szomszédok nem zavarják egymást. A magán- és közös használatú terek közt adódó űröket apartmanonként három-három lodzsa tölti ki.

Ennek kontrasztjaként, a másik épület gazdaságos beosztása csak a 'fölösleges' terek és válaszfalak lefaragásával valósulhatott meg. A lodzsák helyett méretes tolóablakokat találunk a sarkokon. Hogy a nyitás zavartalan és helytakarékos legyen, az ablaktáblák a fal külső teherhordó és belső burkolórétege közé csúsztathatók. A méretes ablakok az egyes szinteken hol félretolt, hol zárt helyzetben vannak, esetleg résnyire nyitottak. Ez az egyszerű, előre nem tervezhető időbeli dimenzió mozgalmassá teszi a házak homlokzatait  Az elrejtőző majd feltárulkozó belső térrétegek pedig plasztikusságot kölcsönöznek az épülettömegnek. Kevésből így lesz sok, vagy éppen elegendő az egészséges közérzethez.

Építész: Esch Sintzel Architekten
Pályázat éve: 2010
Tervezés és kivitelezés: 2011–15
Megbízó: Anlagestiftung Pensimo, Zürich; Anlagestiftung Adimora, Zürich
Program: nyolc apartman (30-as számú épület); tizenhárom apartman (29-es számú ház)
Tervező munkatársak: Jonathan Bopp (PM), Eva Nufer, Tobias Abegg, Marco Rickenbacher, Nicola Wild, Patrick Schori, Pia Schwyter
Tájépítészet: 4D Landschaftsarchitektur, Bern
Statika: smt AG Ingenieure + Planer, Bern
Koordinátor: Amstein + Walthert Bern AG
Építési költség: 3,51 millió CHF (30-as számú ház); 2,92 millió CHF (29-es számú ház)

Forrás: Esch Sintzel Architekten
Fotók: Hannes Henz