Maguk, akik itt ülnek, mind munka nélkül maradnak, ha a kormány bevezeti az ötvenes éveket idéző típustervek rendszerét – fakadt ki Kévés György, Ybl- és Kossuth-díjas építész az idei Média Építészeti Díja nyilvános zsűrizésén a NOL.hu szerint. A padsorokon hitetlenkedő, döbbent mormogás hullámzott végig. Sokan ekkor értesültek először a kabinet legújabb rezsicsökkentő tervéről, holott az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről szóló kormányhatározat már szep­tember elején megjelent a Magyar Közlönyben. Ennek értelmében a lakossági építkezések támogatása és az „épített környezet minőségének növelése érdekében" tájegységi karaktereket hordozó nemzeti mintaterv-katalógust dolgoztat ki a kormány.

Az építészeti tervekhez műszaki dokumentáció is tartozik majd, amely tartalmazza a tételes anyag- és munkaidő-ráfordítás kimutatását is. A kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy az építésügyi hatóságnak csupán tudomásulvételi eljárást kell lefolytatnia, ha az adott tervnél szakhatósági közreműködés nem szükséges. Márpedig a mintakatalógusból választott típusterveknél nem merülhet fel ilyen szakkérdés. Mindez a 160 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű, legfeljebb háromszintes – pince, földszint, tetőtér – lakóépületekre érvényes. Az átlagra. A rendszerváltás előtti típustervek alapján készült családi házakból, az úgynevezett Kádár-kockákból becslések szerint mintegy nyolcszázezer áll az országban.

Ki rendelne terveket, ha azt a sarki trafikban fél pénzért megveheti, ráadásul a rettegett engedélyezési eljárás alól is mentesülhet? – kérdez vissza a kormánydöntés hatását firtató kérdésünkre Kévés György. – A kormány direktívája végrehajtókká, építési művezetőkké degradálja az építészeket. De sokan még ennek a munkának is örülni fognak, hiszen alig akad építészeti feladat, és a típustervek a még szűkös családiház-tervezői piacról is kiszoríthatják a tervezőket. S ezzel megszűnik a fia­tal építészek gyakorlóterepe is, hiszen a családi ház kiváló pályakezdő feladat. Hiába dolgoznak az uniós átlaghoz képest fillérekért a hazai építészek, a típustervek olcsó áraival nem vetekedhetnek.

Kévés György ódzkodik a kormány egységesítő szándékától, bár a hatvanas-hetvenes évek kockaházait is igyekeztek egyénivé tenni tulajdonosaik. Kivitelezhetetlennek tartja ugyanakkor az engedélyezési eljárás megszüntetését, hiszen minden település és utca más, ahol „a különféle hatóságokkal vívott meccseket nem lehet előre lejátszani". Az építészet – emeli ki Kévés György – kultúránk fontos, az egész ország képét meghatározó eleme, és nem a négy-nyolc évenként változó pártpolitikai és kamarai választmányok ügye. Az építészek szerinte aligha örülhetnek annak, hogy a Horthy-barokk és a szocialista realista stílus után újra lesz a politikára hajazó új „magyaros" építészeti stílus.

Korántsem látja ilyen sötéten a jövőt Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke. A Miniszterelnökség számít a kamara együttműködésére a katalógusba bekerülő házak tervezőinek, illetve a terveknek a kiválasztásában. Bár a kiválasztás menetét még nem határozták meg, a kamara tervpályázat kiírását tartaná a legjobbnak, ahol az alkotó és a termék együtt versenyezne. A beérkező pályaműveket szakmai zsűri bírálja majd el. Hajnóczi Péter nem tart attól, hogy a győztes mintatervek unalmasak, egyformák és szürkék lesznek.

Korábbi, mintatervekkel is fioglalkozó interjúnk Füleky Zsolttal itt olvasható.

Forrás: NOL.hu