A dán gazdaság a 2021-es fellendülés óta kapacitása felett teljesít, és legalább 2029-ig pozitív gazdasági teljesítményre lehet számítani
Ez meglepőnek tűnhet, hiszen 6% körüli a munkanélküliségi ráta. A munkaerőpiac azonban 2021 eleje óta minden negyedévben rekordmagas foglalkoztatottsági számokat hozott. A munkaerőpiac is sokkal feszesebb, a bruttó munkanélküliségi ráta körülbelül 3%, és a toborzási problémák is általánosak. Jelenleg a fogyasztás pörög, az idei költségvetés expanzív, a dán export is egyre nő, és a kormány idén 3%-os GDP-vel számol. A munkaerőpiac várhatóan továbbra is feszes marad.
Makrogazdasági szinten a fentiek ellentmondásosak egy olyan kis, nyitott gazdaságban, mint a dán, ahol olyan kereskedelmi partnerek vannak, mint Svédország és Németország, akik most bajban vannak. Az exportpiacok helyzete negatív hatással van a feldolgozóiparra, és a fogyasztói bizalom sem állt teljesen helyre a világjárvány után, annak ellenére, hogy az összkereslet továbbra is magas.
Az építőipari munkásoknál még alacsonyabb a munkanélküliség, körülbelül 2%, így nem az építési kereslet alapozza meg a teljesítményt, hanem a munkaerő-kínálat; az építési kereslet 5%-os növekedésének nem lesz hatása. A keresleti oldal híres közgazdászának, John Maynard Keynesnek a tézisei a jelenlegi helyzetben több szempontból is halottak.
Ha meg akarjuk érteni a dán építési piac teljesítményét, két dolgot kell megnéznünk: a kínálati oldali közgazdaságtant és az építési kereslet változásait
A kínálati oldali közgazdaságtan annak elfogadásáról szól, hogy Dániában a teljesítményt és a növekedést egy nagyon merev kínálat határozza meg. Inaktív munkaerő nincs, az építőiparban a foglalkoztatás növekedése az elmúlt években kizárólag a külföldi munkavállalóknak volt köszönhető. És semmi nem utal arra, hogy ez belátható időn belül megváltozik majd.
A kínálati oldali korlátok lassítják az építési piac növekedését. Az új építés fellendülése visszaszorítja a felújítást, nem a kereslet csökkenése miatt, hanem amiatt, hogy a kínálat nem tudja mindkét szegmens igényeit kielégíteni. Ugyanakkor a mélyépítési projektek iránti kereslet rekordmagas, mely tovább feszíti az építőipar korlátozott kapacitását.
Ez ellentmondásosnak tűnhet, mivel a dán építőipar tavaly elérte a mélypontot; az építési teljesítmény 45 milliárd euróra zsugorodott. A munkaigényesebb felújítás felé történő elmozdulás alacsonyabb anyagráfordítást jelentett egy foglalkoztatottra nézve, így az építési teljesítmény értéke csökkent. A 2024-es visszaesés tehát az új építés jelentős visszaesésének tudható be a 2021-es és 2022-es csúcsteljesítmény után.
Idén viszont a dán építési piac 2,4%-os növekedésre számíthat, ráadásul 2026-ra a növekedés 3,3%-ra gyorsulhat fel, majd 2027-ben 2,4%-on stabilizálódhat. 2024 és 2027 között a teljes 3,7 milliárd eurós növekedés alig több mint kétötödét az új lakóépületek teszik majd ki, mely 3,6 százalékpontos növekedési hozzájárulásnak felel meg. A nem lakásépítés 2,3 százalékponttal, míg a mélyépítés 2,4 százalékponttal járulhat hozzá a növekedéshez. Nem is rossz kilátások egy olyan építési piacon, ahol szinte teljes foglalkoztatás van.
Eredeti cikk: Martin Kyed, Prognosecenteret
Magyar vezió: Buildecon