2007 óta folyik Gergely Zsolt projektvezető irányításával, EU-s források felhasználásával a munka, amelynek nem csak az épület műemléki felújítása a célja. Az edelényi kastély országos jelentőségű műemlék, amely hasznos funkció híján pusztul évtizedek óta. A projekt nagy hangsúlyt helyez arra, hogy az épületet ismét integrálja a környezetébe, amely Európa legszegényebb térségei közé tartozik. Évente 100 ezer látogatóval számolnak, mégis kiemelt fontosságúnak tartják, hogy a környékbeliek magukénak érezzék az épületet. A Bódva ágai által körülölelt kastély nem csak földrajzilag áll egy szigeten – sosem volt része annak a társadalomnak, amely körülvette. A 18. század elején építette Jean-François L'Huillier (ejtsd: Zsan Franszoá Lüillié) báró, aki még az építkezés befejezése előtt elhunyt. Több tulajdonosváltás és átépítés után 1928-ban a magyar állam tulajdonába került, de már az előző tulajdonosok is kiadták intézmények használatába. Működött itt börtön, járási bíróság, napközi, öregek otthona, az ötvenes években pedig társbérleti lakásokká alakították. A szocialista időszak emléke a Lenin idézet a falon – amit restaurálnak, csakúgy, mint a kastély legnagyobb értékét, a rokokó falképekkel díszített szobákat. A kastélyprogram szerves része a földrajzilag ténylegesen szigeten elhelyezkedő terület bekapcsolása a település életébe. Az infrastruktúra szempontjából kiemelkedő Fő utcát egy teleksor választja el a kastélyparkot határoló folyóágtól, a kastélyra a telkek hátsókertje néz. Jelenleg két híd vezet át a szigetre, a város felé egy harmadik, a meglévő hídhoz hasonló fahidat terveznek, amely összeköttetést jelent majd a főutcával. Külön pályázat keretében folyt a Holt Bódva revitalizációja, már folyik a mederben a víz, az eredetihez hasonló ligeterdei növényzet regenerálódik, melyre majd a nyílt állóvizekre jellemző élővilág visszatelepedhet. Kezdettől turisztikai-kulturális funkciót szántak a kastélynak, az ehhez kapcsolódó vendéglátást a faluban kívánják megoldani, amihez az önkormányzat segítő közreműködése is szükséges. Nagyon fontos eleme az építészeti kialakításnak, hogy már a kastély megközelítése során olyan élményt kap a látogató, amellyel másutt nem találkozik. A barokkra jellemző tengelyesség ennél a kastélynál különösen attraktív módon érvényesül, hosszú sétány vezet a kovácsoltvas díszkapuhoz. A kastély homlokzatának építészeti részletei egyediek, Magyarországon nem ismerünk hasonló motívumokat. Legértékesebb emlékei a festett szobabelsők, Lieb Ferenc festő munkái, aki a 18. század második felében dolgozott itt. Mitológiai alakok, az évszakokat szimbolikusan megidéző jelentek váltakoznak történelmileg hiteles figurákat ábrázoló képekkel, rokokó zsánerjelenetekkel, vadász és csataképekkel. Értéküket a közvetlen, esetleges báj adja, amellyel a 18. század mindennapjait a festő megjeleníti. A képekről részletesebben a projekt honlapjáról lehet tájékozódni.
A műemléki helyreállítás során az 1820-ig tartó korszakot tekintették elsődlegesnek, ez volt a kastély fénykora. Különleges ritkaságnak számít az a barokk kori ablak, amelyet a keleti saroktoronyban találtak elfalazva, korabeli, ólomosztások közti üvegtáblákkal s az eredeti helyén restauráltak. Bemutatják a földszinti teremben megtalált, falra festett Lenin idézetet, és egy miskolci gyűjtő páratlan retró gyűjteményének alapján rekonstruálnak egy 50-es évekbeli társbérletet is. A kastély keleti szárnyában kialakított kápolnáját, melyet az udvari homlokzaton látható Mária-szobor is jelez, három vallás ökumenikus kápolnájaként fogják felszentelni.
A kastélyt megtöltő kulturális program kialakításának célja, hogy – a projektigazgató szavaival élve: ne csak lássák unokáink, hanem éljenek is meg belőle! Mindennél fontosabb a következő generáció értékrendjének formálása, a környékbeli iskolák megszólítása. A programban a múzeumpedagógia kiemelt szerepet, külön helyiségsort kapott. 18. századi játékokból állandó kiállítás létesül, kiindulópontjául a gyermekfoglalkozásoknak. A parkban fűzfavesszőkből font játszó-lugast ültettek. A kastély történeti értékeit életszerűen, a mai élményigényeknek megfelelően 3D-s moziteremben mutatják be, ahol a falképeken ábrázolt helyzetek ténylegesen megelevenednek. Magángyűjtők és állami múzeumok kincseiből terveznek időszakos kiállításokat. A Magyar Nemzeti Múzeumból kerül a kastélyba az egyedülálló 18. századi portrésorozat, amely tíz magyarországi Habsburg-uralkodót ábrázol. Az üzemeltetés terén is figyelembe veszik a kor kihívásait: az edelényi az egyetlen olyan kastély Magyarországon, amelyet földhővel fűtenek, így az épületet a téli hidegekben sem kell bezárni majd a magas fűtésszámlák miatt.