Az elmúlt évtizedekben szinte az építész védjegyévé váltak azok a síklemezzel fedett, kis hajlásszögű tetők, amelyek a klasszikus és a jelenvaló ötvözésével adják meg házainak jellegzetes karakterét.
Horváth Gábor nem csupán megrendelőinek ajánlja a Lindab síklemezes tetőrendszereit, de a 2003. végén Marcaliban megépült otthonát is ezzel fedte.

A saját Lindab-tetőjével kapcsolatban szerzett tapasztalatairól és a síklemezes fedés magyarországi elfogadottságának alakulásáról kérdezte a tervezőt a Lindab magazinjának szerkesztője, az alábbiakban ezt az interjút közöljük.


- Melyik Lindab terméket választotta, és hány négyzetméternyi felület fedett le vele?

H.G.
- Az épület alapterülete valamivel több, mint 100 m2, de a garázzsal, a teraszokkal, az átkötő részekkel és az előtetőkkel együtt összesen kb. 170 m2-nyi tetőt alakítottunk ki a Lindab PLX-szel.

- A PLX síklemezes fedés igen jellegzetes, mondhatni exkluzív. A tervezéskor figyelembe kellett-e vennie az épített környezethez való illeszkedést vagy városképi szempontokat?

H.G.
- A házam egy sarokteleken áll. Viszonylag félreeső, önálló területen helyezkedik el, zöldövezetben. Így az ún. alkotói szabadságot nem befolyásolták ezek a tényezők. A Lindab széles színárnyalat-kínálatából én - többek között - azért is választottam az antracitot, hogy ez a mesterséges objektum a természet meghatározó színével találjon kapcsolatot, alkosson harmóniát.

- Statikai, gazdaságossági, kivitelezési vagy inkább esztétikai szempontok vezérelték, amikor a PLX mellett döntött?

H.G.
- Az igaz, hogy a PLX egy m2-re vetített súlya töredéke a szilikát alapú cserepekének, és ennek nagy szerepe lehet pl. a felújítások során, de ennek az épületnek az esetében nem a statikai érv volt a döntő. Az az építészeti irányzat, amit én művelek, és amit a köznyelvben „modernnek” szoktak nevezni, bár a „posztmodern” kifejezés lenne a pontosabb, általában kis hajlásszögű tetőkkel dolgozik. Ehhez a struktúrához, ami még nem lapostető, de nem is cserepes megoldású magastető, egyértelműen a korcoltlemezes fedés jöhet szóba. Olyan textúrát kapunk általa, amely hangulatában illeszkedik ehhez a formavilághoz, sőt nagy szerepe van annak megteremtésében is, hiszen mintegy sajátja annak. Ha tehát nem a Bauhausból indulunk ki, amely általában lapostetőkkel operál, a kis hajlásszögű tetőhöz, amit – megmaradva a bevezetőjében használt terminus technicusnál – a modern architektúra preferál, műszakilag és esztétikailag is a síklemezes fedés illik a legjobban. Megjegyzem, a technológia egyáltalán nem új, hiszen évszázados épületeinken - gondoljunk csak a kastélyokra, templomokra -, szép számmal láthatunk pl. rézlemezekből készült, időtálló, gyönyörű burkolatokat. De ki tudná azt ma megfizetni? A Lindab PLX termékében pont az az innovatív mozzanat, hogy a legújabb mérnöki fejlesztések révén ezt a klasszikus módszert teszi elérhetővé és a mindennapi gyakorlat részévé, egyszersmind megőrizve annak stiláris üzenetét, történeti gyökereit.

- Tervezett-e a tetőre a hagyományostól eltérő formákat, építészeti megoldásokat?

H.G.
- Igyekszem letisztult, egységes, átlátható felületekkel dolgozni. A fő épületet egy fél-nyeregtető fedi, ami mértanilag tulajdonképpen egy téglalap. Ez nem jelentett különösebb kihívást a bádogosoknak. Viszont adott egy olyan kiugró ablak, amely hasábként kinyúlik az épület síkjából. Ott található egy tetőfelépítmény-szerű szerkezet, amelyre szintén síklemez fedés került. Nos, ennek a résznek a burkolásánál valóban megmutatkozott a PLX lágysága, hajlékonysága, könnyű formálhatósága. Ezen tulajdonságai miatt egyébként ennél bonyolultabb formák, pl. köríves vagy félgömb alakú felületek esetében is szépen használható, „kezes” anyag.

- Amikor az épület tervein gondolkodott, már eleve Lindab-tetőt álmodott az új házra?

H.G.
- Mivel már addig is sok ilyet terveztem, a saját házam esetében is természetes volt, hogy ebben a megoldásban gondolkodtam. Úgy tűnik, számomra ez a tetőtípus és a Lindab síklemezes megoldásai már összeforrtak. De bevallom, hogy a fentieken túl, mint tulajdonosnak, aki mielőbb szeretett volna már beköltözni, a szerelés gyorsasága sem volt elhanyagolható. Mivel akkoriban még nem létezett a SRP Click termék, amit az előrekorcolásnak köszönhetően szinte csak össze kell pattintani, a gyártó által felhengerelve leszállított tekercslemezeket a mesterek speciális szerszámaikkal a helyszínen korcolták és a tetőn illesztették össze. A száraz szereléses technológia jellegéből fakadóan mindenki számára kézenfekvő, hogy a folyamat így jóval kevesebb időt vett igénybe.

- Feltételezem, hogy mint építész, a tökéletes vízelvezetés és hőszigetelés érdekében különös figyelmet fordított a tetőzet kialakításánál a rétegrendre.

H.G.
- Az a helyzet, hogy ezzel szerencsére sok munkám nem volt, hiszen a gyár által ajánlott rétegrend lett beépítve.

- Az építészek általában is ezt a gyakorlatot követik?

H.G.
- Én személy szerint minden esetben figyelembe veszem, mert az évek során egyre újabb és jobb tulajdonságú anyagok jelennek meg. Mi következik ebből? Ha egy rendszerben valamelyik alkotóelemet egy másikkal helyettesítünk, az a struktúra már nem az eredeti, hanem valami új. A benne foglalt anyagok viselkedését, egymásra hatását, együttműködését tesztelni csak a gyártónak van kapacitása, műszaki lehetősége. Éppen ezért hasznos a tervezőknek erre hagyatkoznia. Azt szoktam mondani, hogy többek között ez az a hozzáadott érték, amely sikeressé teszi a Lindab rendszereit. Ha ezt a modult használjuk, biztosak lehetünk a minőségben, akár a hőszigetelés, akár a páraáteresztés, akár a tűzvédelem tekintetében.

- A fentiekben elhangzottakból arra következtethetünk, hogy az olyan tervezőprogramok alkalmazásakor, mint az ArchiCAD vagy mások, Ön is előszeretettel használja azokat a kiegészítő szoftvereket, amelyekkel a Lindab segíti a tervezők munkáját?

H.G.
- A Lindab által kidolgozott mintaszelvények, mintacsomópontok valóban jól használhatóak. Könnyen adaptálhatóak. Ennek ellenére természetesen vannak olyan szituációk, amikor a műszaki standardok alapján ki kell alakítanunk egyéni csomópontokat, de mielőtt ezeket kihelyezzük, mindig egyeztetünk a cég munkatársaival.

- Használta-e a Lindab tetőrendszer kiegészítőit, a biztonsági elemeket, a hófogókat, a csatornákat?

H.G.
- A nagyobb lejtésű tetőknél ezt biztonsági okokból minden esetben be szoktuk tervezni. Az én házam esetében azonban a tető kis hajlásszöge miatt nincs szükség hófogóra. Nálam tehát ez nem került beépítésre, de - mivel nem csupán magában a síklemezben, hanem eleve a Lindab tetőrendszerében gondolkodtam - a többi kiegészítőt valóban használtuk. Többek között a Lindab csatornarendszere, csatornafogói teljesítik a feladatukat, egyelőre hibátlanul.

- Önnél tehát bevált PLX az elmúlt évtizedben. De hogyan lehet elfogadtatni a hazai közönséggel és a szakmával?

H.G.
- Az elmúlt tíz évben nálam tényleg tökéletesen bevált a PLX, eddig nem kellett „hozzányúlni”. Ahogyan beváltak azok a tetők is, amit szintén a Lindab termékeiből terveztem családi házakra, társasházakra vagy éppen ipari épületekre. Bár ezek jó példák, a magyar közönség ízlése, pontosabban inkább a tapasztalata még mindig a hagyományos cseréphez húz. Cserepet már mindenki látott: megfogta, a kezében tartotta, el tudja gondolni, hogy is alkot az a házat megóvó egységes felületet. De azt már jóval nehezebb elképzelni, miként lesz ezekből a korcolt, tekercselt lemezekből egyszer tető a fejünk fölött. Éppen ezért sok kérdés adódik a megrendelők részéről főként a beázás-biztonsággal, az anyag tartósságával és egyebekkel kapcsolatban. Ilyen esetekben nagyon jó szolgálatot tesznek azok a megvalósult terveim, amelyek már a látványukkal is válaszolnak ezekre a kérdésekre. Vannak megrendelők, akik bizony nem restek felmenni a referenciaház tetejére, és ott szemrevételezni a részleteket: az illesztéseket, a hőtágulás elleni védelmet, a szigetelést stb.
Ugyanakkor azt is mindig elmondom, hogy a korcolt tetők estén - legyenek azok bármilyen anyagból - főként az új építésű házaknál, a legkritikusabb időszak az első pár hónap, amíg a ház „beáll”, amíg az alrendszerek úgymond összecsiszolódnak. Ilyenkor apróbb becsöpögések előfordulhatnak a korcok mentén. A szakemberek azonban az első, második eső után ezt be tudják „hangolni”, és a - legnagyobb jó szándék mellett is bekövetkezhető - hibákat ki tudják küszöbölni. Ezek után drámai fordulatokra már nem kell számítani. Egyébként az én házamnál még ez a néha-néha előforduló becsepegési probléma sem jelentkezett.

- Említette, hogy a legtöbb esetben a rozsda mumusát kell elkergetnie az ügyfelek képzeletéből.

H.G.
- Ilyenkor megnyugtatjuk őket, hogy a Lindab anyagai tűzihorganyzott svédacél alapanyagból készülnek, ahol a cinket (bizony ebből is készültek régebben síklemezes fedések!) is tartalmazó bevonat a garancia a rozsdaállóságra. Ennek ellenére vannak olyan építtetők, akik a fém vágása során keletkező „sebeknél” vizionálják a korróziót. Ezekben az esetekben megmutatjuk annak, a Lindab által kifejlesztett, speciális vágóeszköznek a működését, amely az anyag elnyírásakor eleve visszahajtja, visszakeni a képződő felületre, a lemezélekre a bevonatot, és újra lezárja az utat a nedvesség előtt. A Lindabnak vannak továbbá olyan javító festékei, amelyek a szerelés során esetlegesen bekövetkező lemezsérülések esetén tökéletesen korrigálják a felületet, visszazárják a horganyfelületet.

- Milyen esélyét látja a magyar építészetben a síklemezes fedés szélesebb körű elterjedésének.?

H.G.
- Az a helyzet, hogy Magyarországon az építészeti jellegű beruházások nagyon árérzékenyek. A síklemezes fedés pedig nem tartozik a legolcsóbb megoldások közé. Ennek ellenére az a tapasztalatom, hogy ha valaki beleszeret egy ilyen stílusú épületbe, akkor kis odafigyeléssel általában kigazdálkodhatóak azok a plusz költségek, amelyek azt a különlegesen elegáns és esztétikus textúrát adják, ami a síklemezes fedéssel elérhető.

- Az elhangzottak alapján úgy érzem, hogy mint a modern építészeti stílus és ebből fakadóan a kis hajlásszögű tetőformák elkötelezett híve Ön szükségszerűen a lemezfedés és egyben a Lindab síklemezeinek a hazai nagykövete is?

H.G.
- Az eddigi pályám során valóban számos kis hajlásszögű tetőt és ezekre síklemezes fedést terveztem - nem csak családi házakra. Ezek az épületek tulajdonképpen önmagukban is hirdetik ennek a stílusnak, ennek a technológiának a szépségét és az előnyeit. Az eddigi megrendelőim elégedettsége pedig a szájhagyomány útján járul hozzá ahhoz, hogy minél több hazai épületet óvjanak és díszítsenek a síklemezes fedések.

Lindab Kft., www.lindab.hu
(x)