Könyvtár a tudás fája körül
sebesp 2025.11.30.

A Pritzker-díjas Francis Kéré stúdiója bemutatta a Rio de Janeiróban épülő Biblioteca dos Saberes terveit, amely perforált tégla homlokzatokkal és a közepéből kiemelkedő gúla alakú épületrésszel rendelkezik.

A Kéré Architecture nagyszabású közösségi könyvtárat tervezett Rio de Janeiróba, a Cidade Nova negyedbe, a történelmi Praça Onze és a Sambódromo szomszédságába. A 40 000 m2-es,  Biblioteca dos Saberes (A Tudás Könyvtára) nevű komplexumot a város önkormányzata rendelte meg.

A projekt érzékenyen hangolódik környezetére, a Valongo Wharf, a Little Africa és a Praça Onze kulturális rétegei közvetlen összekapcsolódnak a tervvel. A helyszín választása nem véletlen, hiszen itt találkozik Rio afro-brazil öröksége a karneváli hagyományokkal, s a könyvtár célja, hogy kulturális központként újrateremtse a közösségi találkozás lehetőségét a város szívében. A terv egyben fizikai kapcsolatot is teremt: gyalogoshíd köti össze az épületet Zumbi dos Palmares emlékművével, így a hely és emlékezet összekapcsolása építészeti gesztussá válik. 

A projekt központi metaforája, a tudás fája egy vertikális, henger alakú szerkezet, amely egyszerre hivatkozik a Tijuca-erdő őshonos fáihoz és Kéré gyermekkori emlékeihez Gando falujából (Burkina Faso), ahol a fák hagyományosan közösségi találkozási. Ez a „fa” szervezi és köti össze a három szintet: a csendes olvasóterektől a megosztásra, workshopokra és előadásokra szánt közösségi terekig. A program tudatosan lépcsőzik a nyugalomtól az intenzívebb közösségi aktivitások felé: olvasás → megosztás → gyűlés → előadás → alkotás → vendéglátás → játék. 

A 40 000 m2-es épület három szintjén olvasótermek, könyvraktár, műhelyek, kiállítótér, auditórium és kávézó kapnak helyet. A terveken megjelennek a belső udvarok, fedett amfiteátrum és tetőkerti terek, amelyek mind a tömegszerű gyülekezésre és a felfelé nyitott közösségi életre vannak hangolva. A „fa” köré szervezett terek lehetővé teszik, hogy a könyvtár egyszerre legyen csendes olvasóhely és élő kulturális csomópont.

A homlokzatot rácsozott, perforált takarólemezként képzelik el – ez az eszköz egyszerre ad árnyékot és elősegíti a természetes szellőzést, így csökkentve a gépi hűtés szükségességét. Tetőkert, belső udvarok és nyitott, fél-külső zónák alkotják a passzív klímastratégia fő elemeit: a zöld tetők és árnyas teraszok a helyi mikroklímát javítják, míg a perforált burkolat a napsugárzás elleni védelemből veszi ki a részét. A koncepció világosan kapcsolódik Kéré korábbi, közösségi és éghajlati érzékenységű munkáihoz. 

A könyvtár nem csupán épület: szimbolikus gesztus a diaszpóra és az atlanti kapcsolatok felé. Kéré maga is hangsúlyozta, hogy az Atlanti-óceánra nem elválasztóként, hanem összekötőként tekint – a terv tehát kulturális szálakat fűz össze: Brazília, Afrika és a helyi carioca közösség között. A Praça Onze helyén álló projekt különösen fontos a samba és az afro-brazil hagyományok helyreállításában, és abban, hogy a közösség saját történetét és tudását megőrizze és terjessze. 

A Biblioteca dos Saberes egyszerre vizuálisan erőteljes és társadalmilag elkötelezett válasz egy városi kihívásra: hogyan lehet egy kulturális épülettel hozzáadni a hely történetéhez, erősíteni a közösségi kapcsolatokat és reagálni a trópusi klíma feltételeire. Ha a tervből tényleg épület lesz, Rio új szimbóluma születhet – egy „tudás otthona”, ahol a múlt ritmusai és a jövő kíváncsisága találkozik.

Képek: Kéré Architecture

Címkék: könyvtár, Brazília, Diébédo Francis Kéré, Rio de Janeiro, téglaépítészet, közösségi építészet