A világ kortárs könytárépületeit bemutató sorozatomban sokféle építészeti ötlettel találkozhattak hűséges olvasóim, és talán sokan egyetértenek velem abban, hogy nem a hely számít, mert a könyvtár maga a HELY. A hely, ami mindenki előtt nyitott, hiszen azzal a céllal hozták létre, hogy otthont teremtsen ne csak a könyveknek, hanem a kultúrára vágyó közönségnek is. A közönség pedig egyre tágabb körből tevődik össze. Néhány száz évvel ezelőtt a könyvekhez való hozzáférés egy szűk elit kiváltsága volt, mára azonban a legjobb könyvtárak világszerte korosztálytól és érdeklődéstől függetlenül ingyenesen, regisztráció és minden egyéb korlát nélkül várják a látogatókat.

A kínálat is sokat változott, leginkább az elmúlt néhány évtizedben. Ma már a legjobb intézmények a hagyományos könyveken és folyóiratokon kívül a kultúra minden létező formájának teret adnak, ezzel az igények széles köre mellett a kultúra egyetemességét is elismerve.

A huszonegyedik század igazi csodája éppen az, hogy egyre többen képesek felismerni az egész emberiség számára fontos értékeket távoli törzsek népművészetében, a kasszasikert arató rajzfilmekben, a skate-boardos csoportok mozgásművészetében és a hozzájuk kötődő grafittisek önkifejezésében épp úgy, mint a klasszikus görög filozófusok műveiben.

Nincs jelentős és nincs jelentéktelen eleme a kultúrának, mert igazi értéke egységében rejlik. A huszonegyedik században a kultúra csak akkor ér valamit, ha nincsenek középpontba emelt elemei, és nincsenek hátsó sorba pakolt mostohagyerekei. Ma már csak úgy lehet a kultúra a fejlődés mozgatója, ha nem elválaszt, hanem összeköt, ha úgy tetszik demokratikus.

És ugyanez visszatükrözhető a kulturális intézmények közönségére. A jó kulturális épület nem az egyénre koncentrál, hanem a közösségre, olyan helyet teremt, amely kapcsolatokat indukál ember és kultúra, ember és ember, kultúra és kultúra között.

Mecanoo most elkészült munkája, a Birmingham Library mindezeket a gondolatokat maradéktalanul megvalósítja. A nyitottság, a sokszínűség, a kapcsolódások hálója átláthatóságot és átjárhatóságot sugall. Nem tesz különbséget fönt és lent, kint és bent között, nem emel piedesztára, hiszen a nagy mű maga az egész. Itt olvashatsz csendes magányban vagy folyamatosan jövő-menő emberek között, a tetőteraszon a „titkos kert”-ben vagy éppen a „gyerek-dühöngő”-ben. Ellazulhatsz a tetőszinti relaxációs kilátószobában, vagy ping-pongozhatsz a mini arénaban, ha éppen az segít felfrissülni az egész napos vizsgára készülés közepén. Zongorázhatsz, udvarolhatsz, tanulhatsz és taníthatsz, csak egy a fontos, gyere be, érezd magad otthon, szívd magadba a kultúrát, mert a tied, neked gyűjtöttük össze.

Birmingham új központi könyvtára azt üzeni a városlakók számára, hogy mindaz, amit adhat számukra, a közösség részesévé válásukban segíti őket, ezzel erősíve, gazdagítva együttes erejüket. A holland Mecanoo tervezte épület egyszerre kulturális központ, piac és oktatási centrum, igazi huszonegyedik századi közösségi hely, ahol az összetartozó közösség a fontos, mely annál értékesebb, minél több felé ágaznak gyökerei.

Korábbi cikkünk az épületről: http://www.tervlap.hu/cikk/show/id/1660
Képek: ©SP