Ünnepi beszédében Grezsa István kormánybiztos úgy vélekedett, hogy szükség van a két nagy előd példájára, amikor Erdélyben magyar iskolákért, Kárpátalján pedig a magyar nyelvű oktatás alanyi jogáért kell harcot folytatni.

"Átjárható, belakható Kárpát-medencében szeretnénk élni. Olyan régióban, ahol egymást gyarapítva, és egymás értékeire koncentrálva tudnánk építeni egy közös és élhető jövőt. Mi készen állunk a történelmi kiegyezésre" – jelentette ki Grezsa István. Hozzátette: szeretné, ha Magyarország szomszédjai megértenék, hogy a történelmi igazság kimondásának nem az újabb sebek ejtése a célja, hanem ez a sebek begyógyításának az egyetlen módja." Abban hiszünk, hogy csak a közép-európai népek összefogásával teremthetünk olyan környezetet, amely lelkileg, szellemileg és fizikailag gyarapítja a Kárpát-medencét. Magyarország készen áll arra, hogy összefogjunk egy sikeres, erős Közép-Európáért" – fogalmazott a kormánybiztos.

Amint Farkas László írisztelepi lelkész elmondta: a két mellszobor – Blaskó János alkotásai – a Kós Károly és Debreceni László által tervezett és hatvan évvel ezelőtt felavatott írisztelepi református templom előterébe kerültek. Amint felidézte, az Országgyűlés elnöke 2014-ben ajánlotta fel Bartha Miklós egykori országgyűlési képviselő mellszobrát Kolozsvár magyarságának. És mert a magyarságnak kevés esélye van arra, hogy Kolozsvár valamely közterére állítson szobrot, az írisztelepi református templom kertjére esett a választás. A gyülekezet presbitériuma viszont azt kérte, hogy pályázati úton szerezzenek támogatást egy Kós Károly-szoborra is, hogy a templom tervezője előtt is tisztelegjenek.

A szoboravatást megelőző ünnepi istentiszteleten Bibza Gábor esperes prédikált, Bartha Miklós alakját Széman Péter, az EMKE elnöke, Kós Károlyét pedig Vincze László, a gyülekezet gondnoka idézte. A Kolozsvár északi külvárosának számító Írisztelep református gyülekezetéhez 848 személy tartozik.

(MTI)