A középület téma kapcsán számos mélyebb építészeti problémát elemez legújabb számában a Metszet. A HungaroControll új épülete kapcsán (ANS III) Szabó Levente értekezik „Az építészet, mint stilisztikai probléma” című cikkében a Kalmár-Zsuffa páros alkotta új épület illeszkedéséről a Nagy Tamás tervezte előző ütemhez. A mintaszerű folytatás másfajta kerámiahomlokzatot, finom és értő viselkedést kívánt. Szintén alapos elemzést írt „Vidéki építészet” címmel Wesselényi-Garay Andor a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeum kapcsán a déli régió építészetéről, Vesmásról és a Tér és Forma stílusáról. Guntherék Medve utcai alkotása kapcsán az irodaépítészet elméleti gondjait boncolgatja ismét Szabó Levente „Kvázi struktúra mint jelentésadási kísérlet” írásában. Város és épület kapcsolatát mutatja be a BMC kapcsán Smiló Dávid, a környezettudatosság nehézségeit a Green House apropóján Csanády Pál, a belsőépítészet behatároltságát a Corvin Negyedben a Duma Színház kapcsán Pesti Monika. A külföldi színeket valóban nagyon színes japán banképületek képviselik Emanuelle Moureaux-tól, és fehér ötszögletes tömbök a portugál Promontóriótól.

A lap papíron vagy a Digitalstandon is előfizethető.

A szerkesztőségi bevezető:

400 éves lakások a jövőben, 300.000 bérlakásra szoruló ma. Előbbi adattal a Társaság a Lakásépítésért Egyesület érzékelteti, hogy nem tartható a lakásépítések mai alacsony száma: „2012-ben 10 560 lakás épült Magyarországon. Összevetve ezt a 4,3 milliós lakásállománnyal azt látjuk, hogy ilyen lakásépítési volumen mellett a hazai lakásállomány megújulási ciklusa hozzávetőleg 400 év.” A háromszázezres bérlakásigényt a Habitat for Humanity lakhatási jelentése ismerteti: „2012-ben 300 ezer lakás volt félkomfortos vagy komfort nélküli, 200 ezer lakásban nem volt vízöblítéses WC. A magyarországi lakásállomány 70%-a energetikai szempontból elavult. (…) A bizonytalan lakhatási helyzetű családok közül a becslések szerint 300 ezer helyzete tenné indokolttá, hogy szociális bérlakásba költözhessen. (…) Ugyanakkor közel 500 ezer lakás áll üresen”.

Tulajdonképpen ebben a helyzetben az a csoda, hogyan tudott a KSH első negyedévre 9.9 százalékos építőipari növekedést mérni. Persze tudjuk, az elképzelhetetlenül alacsony korábbi adatok miatt, de ez a magasépítésben alig, a lakásépítésben egyáltalán nem érzékelhető. Vannak ugyan kollégák, akik örömmel számolnak be megbízásokról, de az elmúlt egy-két év fokozatos lecsúszásához képest, azt hiszem, nem annyira a munka több mostanában, inkább csak jobban örülünk mostanában egy-egy megbízásnak.

Mi lehetne a megoldás? „A lakásépítési, felújítási hitelek kamatát 4 százalékra kellene leszorítani, (… ) erre az Európai Beruházási Bank hitelkerete adhatna lehetőséget, amit alacsony energiafelhasználású épületek létrehozására lehet igénybe venni” – mondja ugyancsak a TLE, a szocpol megemelésének sürgetése mellett. Egyetértünk.

Csanády Pál

Illusztráció: © MAAIK - 2013 - www.archmaaik.com