'Kozma-barokk' a Műcsarnokban
Kozma-klasszik: a Budapesti Műhely és Kozma Lajos
Hadik 2018.11.19.
A Műcsarnok az utóbbi években a szűkebben vett kortárs művészet mellett előszeretettel vállalkozik a magyar (s nemcsak a magyar) művészeti múlt egy-egy szeletének bemutatására. A Kozma-kiállítás apropóját az (építő)művész 1948-ban bekövetkezett halálának évfordulója adta.

A Műcsarnok az utóbbi években a szűkebben vett kortárs művészet mellett előszeretettel vállalkozik a magyar (s nemcsak a magyar) művészeti múlt egy-egy szeletének bemutatására. Ilyen volt például Az első aranykor c. kiállítás 2016-ban, amely az Osztrák-Magyar Monarchia festészetét bemutató nagyszabású tárlat volt. A korábbinál nagyobb hangsúlyt kap az építészet és a belsőépítészet is. Ilyen volt pl. a szlovén Joze Plecniknek vagy a Műcsarnok tervezőjének, Schickedanz Albernek a kiállítása, mely utóbbinak aktualitását az „új” Műcsarnok megépítésének centenáriuma adta. A Kozma-kiállítás apropóját az (építő)művész 1948-ban bekövetkezett halálának évfordulója adta.

Jómagam az egyetemi évek alatt ismerkedtem az életművel, megvettem Koós Judit monográfiáját, mivel akkortájt Kozma korai, grafikai munkássága érdekelt különösen. Később a Magyar Építészeti Múzeumban Pusztai László vezetésével rendeztem azt a Kozma-kiállítást, amely az OMF székesfehérvári építésvezetésének épületében (Arany János utca 10.) került megrendezésre. 1984. május 20-án nyitotta meg Pusztai László. Az akkori kiállítás anyaga a Kaesz Gyula-hagyaték részeként 1970-ben bekerült Kozma-művekből, illetve az Iparművészeti Múzeumból és a Kozma-rokon Fleiner Károlynétól kölcsönzött munkákból állt össze, keresztmetszetét adva a sokágú pályának. A kiállításhoz szerény, 58 oldalas katalógus is készült. Emlékszem, hogy a kiállítás előkészítésekor eljutottunk Pókaszepetkre is, ahol megtekintettük a jellemző módon a háború után lebontott Fleiner-villa alapfalait. Pusztai egyébként összeállított egy kötetnyi Kozma-írást, amely sajnálatos módon azóta sem jelent meg, pedig Fehérvári Zoltán kollégám a 2006-ban a Terc Kiadónál megjelent Kozma Lajos modern épületei c. kötetben azt írta, hogy hamarosan meg fog jelenni ( a Lapis Angularis c. sorozatban szerettük volna közreadni). A 90-es években a kassai Műemléki Hivatal egyik asztalán láttam meg Kozma 1913-ban tervezett kassai bérházának homlokzati tervét. Megkértem a szlovák kolleginát, aki a tervet a levéltárban megtalálta, hogy írjon a házról a Pavilon c. időszaki kiadványunkban, azonban ez sem történt meg. A ház egyébként érdekes párhuzamokat kínál a budapesti Rózsavölgyi házzal, amelynek enteriőrjével első jelentős sikerét érte el a művész, és amely épületnek a tervezésével kapcsolatban Kozma szinte társtervezői szerepet vindikál magának egy visszaemlékezésében.

Jelen kiállítás kiindulópontja a Lajta-irodában töltött évek (1911-13) termése, különös tekintettel a Rózsavölgyi házra. Itt van pl. az archív fotók és Vas utcai bútorok mellett az a Gara Arnold lanton játszó trubadúrt ábrázoló festménye, amely valamikor a zeneműboltban lógott a falon (s amelyet egy udvari raktár falán fedezett fel Pusztai és mentett meg az enyészettől). A kiállítás törzsanyagát a Budapesti Műhelyben vagy azon kívül a 20-as években tervezett bútorok képezik. Az 1913-ban létrejött 10 évig működő társulás, melynek kétszintes bemutatóterme a Szabadság tér 15-ben volt található, s amelynek Kozma által tervezett portálját Dévényi Tamás építész 1994-95-ben rekonstruálta. A Budapesti Műhely nevében is érzékelhető a Wiener Werkstätte hatása (mint az ugyanebben az évben létrejött Warsztaty Krakowskie esetében is). A Budapesti Műhely szövetkezeti formában működött, amely az alapszabály szerint : „tagjainak munkáit eladásra átveszi, az eladásra központi raktárt és üzlethelyiséget tart fenn, az üzletkörébe eső megrendeléseket különösen lakások, üzletek és intézetek berendezését elvállalja, és azokat tagjai között egyenletesen osztja szét.” A tagok között találjuk Arnót Dezsőt (a Rózsavölgyi zeneműbolt kivitelezőjét), Kretschek K. Antal faszobrászt, Radó Antal kárpitost, Kozma Károly és Krausz József asztalosokat. Első elnöke a cégnek Printz Lajos asztalos volt, akinek pesterzsébeti, németes ízű családi házát Kozma tervezte. A terveket felfedezhetjük a kiállításon. Álljon itt egy kritikai megjegyzés: én több építészeti tervet, fotót állítottam volna ki, csak jelzésszerűen, hiszen a kiállítás a Budapesti Műhelyre és a 20-as évek Kozma-alkotásaira fókuszál. Ide kívánkozott volna például a gyomai Kner-villa, hiszen a bútorokat kiegészítik a Kner nyomdába készült Kozma-grafikák. itt van az 1917-es „mesélő szék”, amely II. Rákóczi Ferenc rodostói székének hatására készült. A Budapesti Műhely bemutatótermében készült fotók a neves fotóművész, Pécsi József munkái, akinek műterme egy Medgyaszay István által tervezett Dorottya utcai bérház legfelső szintjén volt, s amelyet néhány éve bontottak el.

Címkék: Budapesti Műhely, Kozma Lajos