Kultúrák találkozása – mit kaptunk a rómaiaktól?
Csépé 2016.03.08.
A Metszet 2016. január-februári száma a 13. Nemzetközi Építészkongresszus témáját, a kultúrák találkozását veszi górcső alá az idei rendezvény sztárvendégei – köztük a SANAA, az OMA és a Mies van der Rohe-díjas Emre Arolat – legfrissebb épületein keresztül. Számunk a külföldiek példáival itthoni alkotásokat állít párhuzamba.

A cím Wesselényi-Garay Andor írására utal, aki Amit a rómaiak adtak – Kortárs külföldi építészek Magyarországon címmel alapos elemzését adja az elmúlt fél évszázad építészetében a külföldi közreműködésnek. Virág Csaba 1972-es – éppen napjainkban megsemmisülő – villamos teherelosztójának olasz belsőépítészetétől a követségi épületeken át borászatokig, irodaépületekig veszi sorra azokat az alkotásokat, amik hatottak a magyar építészetre, és még inkább azokat, amik nem. Merthogy jobbára ez jellemző: a francia, osztrák, német tervezők alkotásai a magyar közegben jórészt visszhangtalanok maradtak. A cikk nagy értéke az a hosszú lista, mely a jelentős magyarországi alkotásokat felsorolja külföldi tervezőktől.
Valamelyest más képet mutat az idehaza letelepedett építészek munkássága, akik a társadalmi közegbe ágyazódva már nem idegenként tették le névjegyüket. A lapban bemutatott Anthony Gall (Hangvilla, Veszprém), Dick Sikkes (pannonhalmi látogatói központ), Oliver Sales (Olimpia Park, Budapest) mind annak példái, hogy az itt élő külföldi születésű építészek sokat tudnak adni a magyar építészethez, a magyar építészeti közélethez.
A külföldi példák között a 13. Nemzetközi Építészkongresszus sztárépítészeinek alkotásait láthatjuk, így Emre Arolattól egy tengerparti üdülőfalut, melyet nagyon érzékenyen sikerült a sziklákra ültetni; a Sauerbruch Huttontól 2015 legjobb német épületét, a kölni Emánuel-templomot; a Nieto Sobejano irodától az egyelőre terv fázisban lévő Arvo Pärt központot; az OMÁ-tól (Office for Metropolitan Architecture) a moszkvai Gorkij parkba egy modern pavilon felújításával létrejött Kortárs Művészeti Múzeumgarázst; s végül a SANAÁ-tól a New Canaanban, természeti környezetben kígyózó hitéleti és rekreációs épületet. A projektek mindegyikének rendkívül gazdag kulturális vonatkozása van a szocializmustól a kereszténységig, a zenétől a festészetig – hogy a területi sokszínűségről ne is beszéljünk.
A címlapra a nyolcszáz éves hagyományú Mátraverebély-Szentkút új épületegyüttese került. Nagy Tamás alkotásáról Szabó Levente írt értő kritikát, felfedezve az organikustól a land-artig, a skandináv hagyománytól a népi építészetig, a nagyításelmélettől Peter Zumthorig mindazokat a hatásokat, melyek ezt a nagyszabású, de mégsem tolakodó művet formálták. A pauszlapra a zarándoképület egy korai vázlata került, és a szokott módon néhány rövid írás színesíti a cikket - az egyik Steven Holltól.
Végül a rovatok kínálata: a Mai szemmel rovatban Dúl Dezsőék Mechwart téri épülete 1960-ból, az A_pro' rovatban egy erdélyi menedékház a kolozsvári Blipsz! irodától, a Zöld Oldalak rovat az emberközpontú irodák jó gyakorlatai, a Tervpályázatok rovatban az aktuális nemzetközi eredmények és felhívások mellett a Maggie's központok szerepelnek.

A lapot javasoljuk előfizetni: http://tervlap.hu/elofizetes

Címkék: