Kulturális intervenció időkorlát nélkül
sebesp 2022.06.16.

Történelmi épületek között sokan hajlamosak egy új épület igazodását könnyen értelmezhető építészeti formákban, anyagokban keresni, általában a múlt kényszeredett megőrzésének béklyója alatt. A Mario Cucinella Architects ehelyett időtlen megoldást keresett a toszkán kisváros új kulturális központjának tervezése során.

Az olasz Mario Cucinella Architects stúdió Palazzo Senza Tempo (Időtlen Palota) épülete új életet hoz Peccioli életébe.

A 14. századig visszanyúló, felújított és új funkciókkal megtöltött városi házak sorát egy új, kétszintes épülettel és konzolos plázával ötvöző projekt a dombtetőn fekvő város legszélén helyezkedik el, kilátással a szőlőültetvényekre és az olajfaligetes tájra. A kulturális épület konzolos teraszával beleszövődik a meglévő városi struktúrába, az új épület és a középkori építmények átmenet nélkül egészítik ki egymást. A dombon álló település több szintjét köti össze az új struktúra. A projektet úgy alakították ki, hogy kulturális programoknak és kereskedelmi tevékenységnek is otthont adjon, miközben a város épített örökségét is kiemeli.

A tervezők a projektet egyfajta laboratóriumként fogták fel, azt a gondolatot kívánták továbbvinni, hogy a történelmi központok kortárs elemekkel új életre kelhetnek ahelyett, hogy csak a múltban élnének. A Palazzo Senza Tempo kiállítótermeket, multimédiás könyvtárat, kávézót és éttermet, nyilvános tárgyalókat, tanuló- és munkatereket, valamint apartmanokat foglal magában.

A felújított óvárosi házak – amelyekben új fülkéket, tetőbevilágítókat és virágablakokat alakítottak ki – belülről és kívülről is csatlakoznak az új, kétszintes épülethez. A komplexumot egy feltűnő „függesztett tér” emeli ki – egy 600 m2-es konzolos terasz, amely a tájra vetíti ki az óvárosi utcahálózatot.

A kiugró terasz alatt a kulturális központ új szárnyának panorámás üvegfalán át nyílik kilátás a környékre. Az üvegezett területet függőleges fabordák keretezik, és egy külső lépcsősor kíséri, amely a Palazzo Senza Tempo földszintjén található kis előtérbe vezet. A nagyvonalú, fából készült nézőtér ülőlépcsőkkel készült, és felkelti a kultúra iránti érdeklődést, miközben új életet hoz ebbe a kis toszkán faluba.

A projekt kiváló példa arra, hogy lehet kortárs értékeket történelmi épületek közé integrálni, ki lehet lépni a képzelt időkorlátok fogságából, és vonzóvá, maivá alakítani egy a múltból kitörni szándékozó települést, mindenekelőtt annak közösségét.

Képek: Duccio Malagamba

Címkék: foghíj, műemlékvédelem, kortárs építészet, kultúrális épületek, mario cucinella architects