"A mai tanácskozás sokszínű programjából is kitűnik, hogy nemzeti értékeink megőrzése nem egy-egy szakterület képviselőjének a problémája, hanem mindannyiunk közös ügye. Felelősek vagyunk azért, hogy milyen szellemi és tárgyi környezetet hagyunk a jövő Magyarországára" – olvasta fel Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettesének megnyitó gondolatait Nagy Marianna bizottsági titkár a konferencia keddi megnyitóján.

Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy Magyarország kulturális öröksége igen összetett, a régészeti és épített örökség mellett részét képezik a múzeumokban, levéltárakban, könyvtárakban őrzött értékeink, műkincseink, gazdag szellemi örökségünk, valamint szokásaink, hagyományaink és elődeink ránk ruházott tudása is.

"A kultúráért felelős minisztérium feladata és felelőssége, hogy ezeket az értékeket, a közös tudást, a hagyományokat megőrizzük, átadjuk, bemutassuk, megosszuk és ne csak gyűjtemények darabjai vagy papíron őrzött tudás, hanem mindennapi életünk részei lehessenek" – hangsúlyozta.

Felidézte, hogy a kormány több programot is indított annak érdekében, hogy a kiemelkedő magyar kulturális értékeket minél szélesebb körben megismerhessék határon innen és túl egyaránt, példaként említve a Seuso-kincseket bemutató országos vándorkiállítást vagy az Operaház Kárpát-Haza OperaTúra programjait.

"Ez az év nagyszerű alkalom lesz arra, hogy értékeinket jobban megismerhessük, bemutathassuk hazánkban és Európában egyaránt" – emelte ki.

Krucsainé Herter Anikó hangsúlyozta azt is, hogy a kulturális örökség védelme Magyarországon az éves rendezvénysorozattól függetlenül is prioritás, amelynek megóvására és helyreállítására a kormány minden eddiginél több hazai forrást fordít. Kiemelte, hogy a több mint ötven kulturális beruházás jelentős része a kulturális funkció megerősítésén túl a befogadó műemlékek helyreállítását, rekonstrukcióját is jelenti.

Fejérdy Tamás, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke úgy fogalmazott: a feladatunk az, hogy olyanná alakítsuk a jelent, hogy az képes legyen a múltat megőrizni, a jövőt pedig táplálni.

A tanácskozáson előadások hangzottak el többek közt a kulturális örökségvédelem jelentőségéről, az örökségvédelmi napokról, az állami műemlék-helyreállítási projektekről és a jövő terveiről is. A konferenciát pódiumbeszélgetés zárta Műemlékvédelem határokkal és határok nélkül címmel.

Az Európai Parlament és az Európa Tanács 2018-at tavaly május 17-én nyilvánította a Kulturális Örökség Európai Évének. A programsorozat fő célkitűzése, hogy minél több embert ösztönözzön az egyetemes európai kultúra felfedezésére, valamint megerősítse polgáraiban az európai azonosságtudatot. A magyarországi programsorozatot a Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közösen koordinálja.

(MTI)