A sokemeletes tűzpiros spanyol szociális lakások és az angol sorházak újraértelmezése mellett szegedi passzív társasház, budai villa, sóskúti extravagáns családi ház, balatonfüredi tömbbeépítés és váci homlokzatfelújítás szerepel. Utóbbi cikk egy védett homlokzat hőszigetelését mutatja be. Érdekességként egy krétai bioklimatikus iskola tervét is taglalja a lap, és persze beszámol a Nemzetközi Építészkongresszusról.

A 2013/2 lapszám bevezető cikke:
Több Ybl-díjas építész is bizonygatta nekem a közelmúltban, hogy baj van ezekkel a passzív- meg aktívházakkal. Egyikük szerint a beépített energián többet vesztünk, mint amennyit azután a ház spórol, másikuk szerint ezek a házak messze vannak a természetestől, egyszerűtől, és egy gazdasági- technológiai diktatúra lehetőségét rejtik magukban. Az első egyszerű matematika: egy átlagos lakás beépített energiatartalma 5–15 gigajoule négyzetméterenként – ahol a kisebb érték a könnyűszerkezetes házakra vonatkozik (a vályogházak, szalmaházak még ennél is alacsonyabb beépített energiatartalmúak), a nagyobb érték a high-tech, vasbeton-üveg házakat jellemzi. Ha a normállal szemben extrém hőszigetelésű az épület, az mintegy 10 százalékkal, azaz 0,5–1,5 gigajoule-lal emeli a fajlagos energiatartalmat. Ezzel szemben egy szabványos új ház fajlagos energiafogyasztása 0,4–0,5 gigajoule évente, míg a passzívházaké 0,05; az alacsonyenergiásaké 0,15 körüli. Azaz a beépített plusz energiát három-négy év alatt „ledolgozza” az épület, tehát nem kell attól félni, hogy a beépített energiatartalom felborítja a várakozásokat. Ami a természetességet és egyszerűséget illeti, jó ha tudjuk: nem csak high-tech ház lehet passzívház vagy nullenergiás, esetleg aktívház. Mint a már folyó Öko-logikus Építészet konferenciasorozaton is elhangzik: ezek a házak lehetnek fafűtésűek, bármilyen anyagúak, low-tech kivitelűek, ráadásul a készülő új szabályozás a beépített energiatartalmat is figyelembe fogja venni, és messze nem „túl” lesz a passzívházon a „közel nulla” energiájú ház, hanem jóval „innen”, valahol félúton a mai és a passzívház között. Így az energiatakarékosság szempontja nem fog mindent maga alá gyűrni, viszont a felelős építészeti magatartás: a megfelelő tájolás, kompakt tömegképzés, légzáró épületburok, takarékos alapterület bizony komoly etikai kérdés, minden tervezőnek kötelessége gondolni ezekre.

Csanády Pál

Az utóbbi két hétben - részben a Construmán, részben hírlevelünk nyomán - örvendetesen sokan fizettek elő a Metszetre. Aki szívesen csatlakozna, itt fizethet elő a hagyományos, nyomtatott lapra, vagy a Digitalstandon az elektronikus változatra.