Hazaköltözik a Városligetbe a Néprajzi Múzeum – még ebben az évben megkezdődik az új épület kivitelezése. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 145 éves Néprajzi Múzeum történetében először kap olyan épületet, melyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg. A múzeum egy korszerű, minden szempontból világszínvonalú, a szakmai követelmények, valamint gyűjteményi és látogatói igények szerint kialakított 34 000 négyzetméteres épületben kap új és végleges otthont a Városligetben, ahol 1896-ban – a millenniumi kiállításon – először mutatkozott be a nagyközönségnek. A nemzetközi építészeti tervpályázaton győztes magyar Napur Architect építésziroda által a jelenleg parkolónak használt Ötvenhatosok terére tervezett új múzeumépület lendületes, ám mégis egyszerű vonalvezetésű és egyszerre veszi figyelembe a park adottságait, valamint a környező városi szövet kapcsolódásait.

A Néprajzi Múzeum számára a Városliget nem új helyszínt, hanem hazatérést jelent, hiszen a gyűjtemény első jelentős bemutatkozása éppen itt, a Ligetben, az 1896-os millenniumi kiállításon történt, majd ezt követően ugyanitt lelt ideiglenes kiállítóhelyre a múlt századfordulón, az egykori nagy Iparcsarnokban.

„A Néprajzi Múzeum most kezdődő építése mérföldkő a népi kultúrkincsünk legjavát őrző gyűjtemény, s egyben az egész magyar múzeumügy történetében. A Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít nemzeti közgyűjteményeink számára, hiszen a Néprajzi mellett a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria is jelentős, történelmi megújulás előtt áll” – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.

A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt 1872-es alapítása óta. Jelenlegi helyén, a valamikori Kúria múzeumi célokra alkalmatlan épületében is súlyos helyhiánnyal és a lehetőségek szűkösségével küzdött. A Néprajzi Múzeum történetének mintegy másfél évszázada alatt soha nem működött olyan épületben, melyet eredendően az intézmény igényeinek megfelelően építettek volna meg, egészen mostanáig.

A Liget Budapest Projekt keretében a múzeum tervezésére meghívásos, nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amelyen olyan világhírű építészek szálltak ringbe, mint a Pritzker-díjas Zaha Hadid, a Bernard Tschumi Architects, a BIG, vagy a szintén Pritzker-díjas Rem Koolhaas. A világszínvonalú mezőnyből a nemzetközi zsűri egyhangú döntésével magyar terv, a Napur Architect pályaműve lett a győztes, amely egy rendkívül egyedien megfogalmazott, különleges kapuként vonzza majd a látogatókat a Ligetbe.

Az építész, Ferencz Marcel elmondása szerint nem a szó szoros értelmében vett épületet akart létrehozni, hanem egy nagy, meghajlított zöld felületet. „Erre a helyszínre nem lehetett klasszikus házat rajzolni. Olyan közösségi teret terveztem, ami a 21. századi város élhetővé tételének kihívásaira ad válasz, ami idevonzza a közönséget és ezzel önkéntelenül bevezeti a kultúra birodalmába” – mondta az építész.

Az Ötvenhatosok terének lebetonozott felületén megvalósuló új épület íves formája lehetővé teszi, hogy kapuként és átjáróként a város és a park közötti kapcsolat megteremtésében is fontos szerepet töltsön be. Az épület 60 százaléka a térszint alatt helyezkedik el, a tetejét borító zöldfelület pedig hangulatos közösségi térként várja majd a Városliget látogatóit.

Kemecsi Lajos,a Néprajzi Múzeum főigazgatója szerint az épület múzeumi funkciókat maximálisan figyelembe vevő kialakítása jelentősen segíti a múzeum nagyszabású, a kor igényeinek megfelelő, látogatóbarát működtetését, a tárgyi és szellemi örökség, a magyar és a nemzetközi gyűjteményi anyag látványos és sokrétű bemutatását. Az épületben helyet kap egy gyerekmúzeum, egy modern könyvtár, egy archívum, konferenciaterem, valamint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási tér is.

A Néprajzi Múzeum új épülete lehetőséget teremt arra, hogy a hagyományos osztályozási kategóriákon túllépve, átfogó állandó-félállandó-időszaki kiállításokon mutassák be az emberiség kulturális sokszínűségét, egymás mellé állítsák a hagyományos társadalmak tárgyi kultúráját és napjaink szokásvilágát és tárgyi kontextusát. Az épületbe tervezett gyerekmúzeum a múzeum küldetését, kiállításait, programjait a legkorszerűbb múzeumpedagógiai eszközök felhasználásával a gyerek- és ifjúsági korosztály számára komplex módon közvetíti és értelmezi.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója szerint a Néprajzi Múzeum decemberi kivitelezésének megkezdése történelmi pillanat. A Ligethez kapcsolódó, illetve a park környéki beruházások – mint a komáromi Csillag Erőd, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, a Szépművészeti Múzeum –  valamint a parkon belüli rehabilitációk – mint az Olof Palme Ház, a Pavilonkert és az első ütemű parkfejlesztések – után egy teljesen új kulturális intézmény érkezik az Ötvenhatosok terére. A nemzetközi tervpályázaton kiválasztott ikonikus épület architektúrája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Városliget átfogó megújítását 2017–ben a legfontosabb ingatlanszakmai kiállításon, a MIPIM-en Európa legjobb városfejlesztési projektjének választottak.

A Néprajzi Múzeum műtárgyraktárai – amelyek eddig korántsem optimális körülmények között, Budapesten kívüli, bérelt ingatlanokban kaptak helyet – nem a városligeti új épületben, hanem a közeli Szabolcs utcában felépülő világszínvonalú Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban nyernek elhelyezést.A 2018-ra elkészülő, Közép-Európában egyedülálló beruházás keretében összesen csaknem 37 000 négyzetméteren, világszínvonalú műtárgyraktárak és restaurátor-műhelyek jönnek létre. A tervezett központ a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 350 000 műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít kiemelkedő minőségű feltételeket és technikai hátteret. A beruházás nemzeti közgyűjteményeink sok évtizedes gyűjteményi és raktározási problémáira jelent hosszú távú, korszerű és megnyugtató megoldást.

A Liget Budapest Projektről

Az évtized végére minden elemében megújuló Városligetben nemcsak új intézmények épülnek, hanem a régi épületek is megújulnak, egyben rehabilitálják és nagy mértékben bővítik a Liget zöldfelületét is. A park és az épített környezet kapcsolata kiemelt fontosságú a Városliget megújulását szolgáló Liget Budapest Projekt megvalósításában, így a Liget beépítettsége a jogszabályban előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd.

2017 októberében megkezdődött a Városliget táj- és kertépítészeti megújításának első üteme, amelynek keretében a Szépművészeti Múzeum környezete és a Vakok Kertje születik újjá, valamint a környékbeli iskolák igényei alapján új sportpályákat alakítanak ki, és létrejön egy félhektáros kutyás élménypark is.

A parkfelújítás első szakaszában elkezdődött a közműhálózat cseréje, elindul a közvilágítás bővítése és felújítása, új illemhelyek, kerékpártárolók létesülnek, több hulladékgyűjtő kerül kihelyezésre. A fogyatékkal élők szervezeteivel közösen kialakított terv alapján megkezdődik a Városliget akadálymentesítése is.

2017 tavaszán adták az Állatkerti körúton a Feszl Frigyes eredeti tervei alapján készült új pavilonokat. A Fővárosi Állat- és Növénykertet jelentősen bővítő Pannon Park alapkövét októberben tették le, az elmúlt hetekben pedig megkezdődött az Olof Palme-ház átfogó műemléki rekonstrukciója. Európa egyik legkorszerűbb múzeumi és tudományos háttérintézménye, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ Szabolcs utcai kivitelezése már a magasépítési fázisban tart.

Előrehaladott állapotban van, és a jövő év elejére befejeződik a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója, melynek köszönhetően az épület jelentős része megújul és –közel 75  év után –ismét látogatható lesz a múzeum impozáns Román Csarnoka. A Szépművészeti Múzeum évtizedek óta nem látható gipszgyűjteménye több száz kiemelkedő darabjának új otthont adó Komáromi Csillagerőd rekonstrukciója és bővítése szintén jó ütemben halad, az épület 2018-ban átadásra kerül.  

A Magyar Zene Háza, az Új Nemzeti Galéria és a Magyar Innováció Háza építési munkálatai jövőre indulhatnak meg, a tervezett új intézmények helyén lévő régi épületek bontási munkálatai már befejeződtek. A Néprajzi Múzeum az Ötvenhatosok terén a parkoló helyén, az Új Nemzeti Galéria a Petőfi Csarnok helyén, a Magyar Zene Háza pedig a Hungexpo lepusztult irodaházainak helyén épül. A Városligeti Színház a Dózsa György úti parkoló helyén kap helyet. A Közlekedési Múzeum eredeti tervek alapján megújuló épületében a magyar műszaki találmányoknak és innovatív megoldásoknak otthont adó Magyar Innováció Háza jön létre.  Az Olof Palme-ház a Millennium Házaként újul meg.