A Neom részeként tervezett 500 méter magas, lineáris város látványvilágát a napokban mutatták be. A Vörös-tenger, Szaúd-Arábia északnyugati részén átívelő megastruktúra 500 méter magas, de csak 200 méter széles lesz a tervek szerint. A vonal-at a hagyományos városok drámai alternatívájaként tervezték, amelyek jellemzően egy központból sugároznak ki.

Bár hivatalosan még nem jelentették be, úgy tudni, hogy a megavárost az amerikai Morphosis stúdió tervezi.

"A The Line tavalyi indulásakor elköteleztük magunkat egy olyan civilizációs forradalom mellett, amely az embereket helyezi előtérbe a várostervezés radikális megváltoztatása alapján" – mondta Mohammed bin Szalmán szaúd-arábiai koronaherceg. 

"A ma bemutatott tervek, amelyek a város vertikálisan rétegzett közösségeinek készülnek, kihívást jelentenek a hagyományos sík, vízszintes városok számára, és modellt teremtenek a természetvédelem és a jobb emberi életképesség terén" – folytatta. "A projekt meg fog küzdeni azokkal a kihívásokkal, amelyekkel ma az emberiség szembesül a városi életben, és rávilágít az alternatív életmód lehetőségére."

Az építmény két falszerű szerkezetből fog állni, amelyek egy nyitott sávot zárnak közre. Az 500 méter magas építménypár a világ 12. legmagasabb épülete lesz, és egyben messze a leghosszabb.

A kilencmillió lakos elhelyezésére tervezett lakóhelyen lakó-, kiskereskedelmi és szabadidős területek, valamint iskolák és parkok lesznek.

A szaúd-arábiai kormány szerint A vonal külső tükörhomlokzata egyedi karaktert eredményez, és lehetővé teszi, hogy kis ökolábnyomával beleolvadjon a természetbe, míg a belső teret úgy építik meg, hogy rendkívüli élményeket és varázslatos pillanatokat teremtsen.

De lehet-e valójában környezettudatos egy olyan hatalmas projekt, amelyhez vélhetően nemcsak a megvalósításához szükséges építőanyagok javát, de a fenntartáshoz, az ottani élethez nélkülözhetetlen vizet, élelmiszert és egyéb fogyasztási cikkeket is távolról szállítják majd oda?

Azt is érdekes lenne tudni, van-e arra elképzelésük, hogy az évtizedeken át tartó építkezésen hogyan biztosítanak majd emberi munka- és életfeltételeket a kivitelezésen dolgozóknak.

És ha valóban elkezdik az építkezést, de a teljes megvalósításra mégsem lesz elegendő akarat és nem utolsósorban befektetői igény, vajon torzóként is működni tud-e, élhető lenne-e a hihetelen monstrum? Milyen garanciák vannak arra, hogy nem a környezetszennyezés legnagyobb emlékművévé válik, miután a homok homályosra karcolta a lakatlanná vált falanszter egykor kápráztatóan tükröző falait?

A projekt leginkább nagymennyiségű befektetői tőkét csábító, tömegek bevonásával, valós körülmények között megvalósítandó szociális és emberkísérletnek tűnik, reális kiutakat egyre kevésbé mutató világunkban.

Képek: neom.com