Almásy László (1895-1951) A mellszobor repülős köpenyben, viharsapkában, autós szemüveggel jeleníti meg az Afrika-kutatót. Utazó, felfedező, autóversenyző és pilóta volt. Az I. világháború után részt vett az elűzött IV. Károly magyar király visszatérési kísérletében, az ún. királypuccsban. 1921. április 5-én Mikes János püspökkel kísérte az uralkodót a magyar határig. 1922-től a grazi Steyr cég megbízottjaként automobilok üzleti értékesítésébe kezdett. Sógora, Eszterházy Antal társaságában 1926-ban egy Steyr autóval Afrikában Alexandriából indulóan a Nílus folyó mentén Khartumig vezettek, járatlan utakon 3000 kilométert tettek meg. Ezen utuknak nagy visszhangja lett. 1928-ban a Madrid-Koppenhága útszakaszt a Steyr gyár versenyautójával rekordidő alatt teljesítette, a kiskocsi kategóriában első helyezést ért el.

Pilótaként 1932. május 1-jén fedezte fel a Zarzura oázist, két angol tiszttel közösen. 1933-ban visszatért Egyiptomba, Gilf Kebir térségében és a fennsík barlangjaiban ősi állati- és ember-ábrázolásokra bukkant. Ekkor fedezte fel az Úszók barlangját, bizonyságul, hogy egykor ezen a területen víz volt. 1934-1935-ben térképezte fel a Nagy Homoktenger nevű sivatagot. A Nílus egyik szigetén, Vádi Halfa közelében magyarab nevű berber törzset talált, akik ott élnek, s II. Szolimán szultán serege által összefogdosott magyar hadifoglyok leszármazottai. 1941-ben tartalékos tisztként az Erwin Rommel tábornagy vezette Afrika Korpshoz került. Henkel és Junkers gépeken repült és végzett a németeknek felderítő szolgálatot. A Saloom-hadművelet szerint két német hírszerzőt az angol vonalak mögé kellett eljuttatni. A sikeres hadműveletért Vaskereszt kitüntetésben részesült. 1944-ben Pesten üldözött zsidóknak nyújtott menedéket. Fuchs Jenő olimpiai bajnok vívó fiát, Györgyöt bújtatta. Kinevezték az Egyiptomi Sivatagkutató Intézet igazgatójává, de a májában kialakult tályogok miatt rövidesen meghalt.

 Az angol beteg című film főszereplőjét róla mintázták, mely egy romantikus szerelemről szól egy csodaszép nővel. Az 1996-os filmet Anthony Mingella rendezte, a főszerepeket Ralph Finnies és Juliette Binoch játszotta. A mozi 11 Oscar-díjat kapott. A történet nem reális, mert Almásy homoszexuális volt. Partnereként egy fiatal német tiszttel élt, aki nem sokára elhunyt.

Dr. Sáska László (1890-1978) A büszt széles karimájú kalapban mutatja a természetbúvárt. Orvos és természettudományos szakíró volt.1933-ban kivándorolt Afrikába. Először Szomáliában, majd Abesszíniában, Etiópiában telepedett le. Etnográfiai, antropológiai, botanikai, zoológiai megfigyeléseit Életem Afrikában című könyvében tette közzé.

Vámbéry Ármin (1832-1913) A mellszobor turbánnal, kaftánban ábrázolja a bajuszos, körszakállas Közép-Ázsia kutatót. Eredetileg Wannberger Hermann. Magyar orientalista, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Szegény zsidó családban született. Három éves korában megbénult a bal lába. Később, élete végéig így, sántán járta be egész Belső-Ázsiát. Az idegen nyelvek iránt rendkívüli készséget tanúsított. 16 éves korára anyanyelvén kívül már folyékonyan beszélt héberül, latinul, franciául, németül, s tanulta az angolt, a skandináv nyelveket, oroszt és szerbet. 25 éves korára 25 nyelven beszélt. Megismerkedett Garay Jánossal, az Egyetemi Könyvtár könyvtártisztjével. Rajta keresztül került kapcsolatba Vörösmarty Mihállyal. Nagykörösön Arany Jánossal találkozott.

Eötvös József támogatásával Isztambulba utazott. Négy éves tartózkodása alatt először nyelvtanító lett, megismerte a török élet szokásait, megtanult törökül, törökké vált. Rasid Effendi néven, szunnita dervisnek öltözve 1861-ben Isztambulból indult útnak Ázsiába. Útjának állomásai: Teherán, Erzerum, Tabriz, Zardzsan, Karvin, Iszfahán, Siráz, Choraszan (Chiva), Buhara, Szamarkand, Herát és vissza Isztambulba. Érettségi bizonyítványa nem volt, és soha nem járt egyetemre. Ennek ellenére 1865-1904 között a Budapesti Tudományegyetemen a keleti nyelvek tanítója, majd tanára lett. Sok ellenkezéssel kellett megküzdenie. Itt alapította meg a világ első turkológia tanszékét. Az orientalizmus sajátosan magyar változata, a turánizmus felvirágzását segítette elő. A Royal Geographical Society (Angol Királyi Földrajzi Társaság) tiszteletbeli tagjává választotta. 1872-ben Hunfalvy Jánossal és Xántus Jánossal részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában. A magyar nép és nyelv eredetére vonatkozóan Budenz Józseffel és társaival, a finnugristákkal szemben Vámbéry az ural-altáji török eredetet hirdette. Vámbéry Ármin az utolsó a sorban, akinek mellszobrát a Magyar Földrajzi Múzeum szoborparkjában felállították.

Ekvatorális napóra is található a múzeumkertben. A napórát Mérő József főiskolai tanár tervezte és a Soroksári Öntöde 1984. október 30-án öntötte ki. A múzeum épülete előtt, Balázs Dénes múzeumalapító szobra közelében, 1,2 méter magas betonpillérre ezt követően helyezték el. Az északra mutató acélrúd árnyékvetője az 1 méter átmérőjű, félköríves, rozsdamentes acélöntvény számlapjára vetíti árnyékát, így mutatja az időt. Az órákat öntött római számok jelzik. Az árnyékvető rudat szintén íves tartóelem hordja. A beton pilléren lévő két bronztábla közül a felső, kisebb a készítés dátumát rögzíti, az alsó, nagyobb méretű az Időegyenlet tábla, ahol a Grafikon segítségével a helyi idő átszámítható zónaidővé. A szabályos, négyzethálós táblázaton egy elnyúló „S” kanyar hullámzik át. A kitűzést Bartha Lajos és Kubassek János végezte. Az ekvatorális napóra a Magyar Földrajzi Múzeum kertjének rendkívül érdekes, egyedi bemutató tárgyi műszere.

A múzeum célja. A Magyar Földrajzi Múzeum a világon egyedül álló intézmény, hiszen más országokban ilyen múzeumok nem léteznek. A múzeum célja a földrajztudománnyal, a földrajzi felfedezőkkel, az utazókkal kapcsolatos tárgyi emlékek (például glóbuszok), kéziratok, levelek, naplók, expedíciós jelentések, könyvek, újságcikkek, képzőművészeti alkotások, személyi hagyatékok

• felkutatása,
• gyűjtése,
• megőrzése,
• tudományos feldolgozása,
• közkinccsé tétele.

A múzeumban öt állandó kiállítás látható:

Magyar utazók, földrajzi felfedezők
A múzeum első állandó kiállítása 1983-ból 6 teremben, 205 négyzetméteren látható. A tárlaton elsőként a Magyar Földrajzi Társaság története szerepel. A XIII. és XVIII. század utazói közül Julianus barát őshaza-kutató 1235-ös útját, Benyovszky Móric ázsiai, amerikai és madagaszkári működését, Sajnovics János és Hell Miksa 1768-1769-es lappföldi utazását, Dél-Amerikai magyar jezsuita misszionáriusok tevékenykedését mutatják be a tablók.

A Kárpát-medence feltárói, Magyarország tudományos felfedezői
1988-as kiállítás. A „Cholnoky-szoba” berendezési tárgyai Cholnoky Jenő (1879-1941), a nagy tudós dolgozó szobájából valók. Az író és festő itt látja vendégül szimbolikusan tanítómesterét, id. Lóczy Lajost (1849-1920), a Balaton kutatóját, és annak két tanítványát, Teleki Pál államférfit, a polgári gazdasági földrajz megalapítóját és Prinz Gyulát, az ún. Tisia elmélet kidolgozóját.

3276 expedíciós nap, Balázs Dénes, a múzeumalapító geográfus munkássága. Balázs Dénes 130 országra kiterjedő utazásai során kimagasló eredményeket ért el a sivatagok, őserdők, karsztvidékek, a jég világa és a tűzhányók tanulmányozásában.

Érd helytörténeti kiállítás
A tárlókban a neolitikumtól az 1930-as évekig láthatók régészeti, néprajzi és helytörténeti emlékek a város történetéről, a neandervölgyiektől a svábokig, a fővárosból kiköltözők rohamával. Választ kapunk olyan kérdésre is, hogy ki volt Hamzsa bég? Legkülönlegesebb régészeti tárgyai: a Liber Páternek, a görög Bacchus boristennek ajánlott oltárkő és egy apró Héraklész szobor. A bemutatót a Földrajzi Múzeum telkén álló, 19. századi tornácos, faoszlopos családi házban rendezték.

Szabadulás nélkül
A megszálló szovjet hadsereg katonái 1945. január 6-án foglalták el Érdet. Kb. 2800 embert gyűjtöttek össze és vittek kényszermunkára a GULAGRA. Az elhurcoltakat, a „malenkij robot” okait és az itthon maradottak sorsát mutatja be a kiállítás a főépület tetőterében.

A múzeum oktatási jelentősége
Állandó kiállításaik mellett évente 2-3 időszaki kiállítást rendeznek a múzeumban. A kiállításokon, szervezett tárlatvezetéseken kívül a múzeum nagy hangsúlyt helyez a helybeli általános- és középiskolákkal történő kapcsolattartásra. A diákoknak múzeumi órákat, vetélkedőket, szakköröket, autóbuszos kirándulásokat, nyári táborokat szerveznek. A pedagógusoknak szakmai továbbképzéseket tartanak. A fiataloknak az Ifjúsági Kör, a felnőtteknek a Múzeumbaráti Kör szolgáltat havonta előadásokat. A könyvtárban 9000 kötet várja a felnőtt és diák olvasókat. Évente 2-3 rádió- vagy tv műsort sugároznak a múzeumról. Több tudományos ismeretterjesztő filmet forgattak az intézményben.        

A múzeum igazgatója
Dr. Kubassek János nemzetközi geográfus, múzeumigazgató. 1957-ben született. 1982-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelem-földrajz szakos diplomát szerzett. A karsztmorfológiai tárgyban írt doktori disszertációját Jakucs László professzornál a Szegedi Tudományegyetemen „summa cum laude” minősítéssel védte meg. 1983. óta a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. 1980-1987 között tanulmányutakon vett részt. 1987-1988-ban az MTA Afrika-expedíciója keretében Kelet-Afrikában dolgozott. 1989-ben Oxfordban és Londonban tudományos kutatásokat folytatott. 1990-ben Kínában és Vietnamban karsztkutatásokkal foglalkozott. 1991-ben dél-koreai egyetemeken vendég-előadásokat tartott. 1997-ben Argentínában, Chilében és Peruban természetföldrajzi kutatásokat végzett. Öt kontinens 87 országában járt. Kutatási területei: a földrajztudományok története, régi magyar utazók, földrajzi felfedezők, világjárók tevékenysége, karsztmorfológia, természeti földrajz. Főbb művei: 20 könyv, több mint kétszáz tanulmány és cikk készítője. 2013-ban a Magyar Érdemrend Tiszti keresztje kitüntetést vehetett át. Pest megye díszpolgárává választotta, erről díszoklevelet kapott.

Az érdi Magyar Földrajzi Múzeum 1983-as megnyitása óta, negyven éve állandó és időszaki kiállításaival, diákoknak, pedagógusoknak, felnőtteknek szóló tudományos oktatási tevékenységével, a magyar földrajzi felfedezők Szoborparkjával, Dr. Kubassek János geográfus, múzeumigazgató vezetésével a város, de az egész ország szempontjából fontos szerepet tölt be.

Képek

1. Magyar Földrajzi Múzeum főhomlokzata
2. Almásy László mellszobra
3. Dr. Sáska László mellszobra
4. Vámbéry Ármin mellszobra
5. Ekvatorális napóra a múzeumkertben
6. A napóra bronztáblája
7. Földrajzi felfedezők állandó kiállítás, a Glóbuszok terme
8. Afrika-terem Teleki Sámuel és Magyar László vitrinekkel
9. A Kárpát-medence kutatóinak terme
10. Balázs Dénes múzeumalapító kiállítása a tetőtérben, hátizsákjával
11. A tetőtéri Balázs Dénes kiállítás részlete
12. A helytörténeti kiállítás helyszíne, 19. századi családi ház, tornáccal
13. Érdi leletek a helytörténeti kiállítás
14. Dr. Kubassek János geográfus, múzeumigazgató, Pest megye díszpolgára díszoklevelével