A magyar pavilon épületét olyan szemmel alakították ki, hogy a gazdaság és országimázs fejlesztésének feladatait ellássa. A többszintes épületben a gazdaságfejlesztési területnek egy külön emeletet szánnak több mint 100 m2-en. Az épület további fontos funkciója a magyar gasztronómia bemutatása, így a pavilon első szintjén helyet kapott bisztróban klasszikus magyar fogásokat kóstolhatnak a vendégek, a mellette kialakított borbárban pedig a hazai borvidékek termékei lesznek kaphatók.
A kiállítói tér utolsó pontján egy látogatói boltot alakítottak ki, ahol ajándéktárgyakat, magyar kézműves termékeket vásárolhatnak a pavilon vendégei. Az említett a funkciók a magyar termékek bemutatását és népszerűsítését szolgálják, így egyben piacfejlesztési céllal is bírnak.
A magyar pavilon fő attrakciója az immerzív színházi tér, amely a természet és Magyarország közelségének élményét teremti meg. Egy élő, népzenei produkció várja majd itt a látogatókat 184 napon át. Cél ugyanakkor, hogy a magyar pavilon már formavilágával felkeltse a világkiállítás közönségének figyelmét. A japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető természetes építőanyagok és építési módok inspirálták az építészeti koncepciót. – adta hírül az MTI.
A szervezők elképzelése szerint a látogató a pavilon előtt „egy nyugodt tisztáson találja magát, a magyar rétek növényvilágával, színeivel és illatával”. Egyik oldalon egy erdőt szimbolizáló épület, balra pedig a magyar paraszti világ és a modern magyar építészet közös, ősi motívuma, egy boglyaformájú, fából épített dóm magasodik majd, ahol népdalperformansz élményével lehetnek gazdagabbak a látogatók, a végtelen, csillagos égbolt alatt. Az előadásokra alkalmas teret egy stilizált, erdei ösvényen keresztül lehet megközelíteni, ahonnan „népi dallamok tapadnak majd a látogatók fülébe, melyek jelentésének szimbolikáját képileg is eléjük vetítik.
A tervező a ZDA-Zoboki Építésziroda (felelős tervező: Zoboki Gábor DLA habil., projektvezető építész: Silvester Csaba) - A szerk.