A központ csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a vasút fejlesztésével jobb lehet a közlekedés a növekvő népességű agglomeráció és a külvárosok számára, a várostérség környezeti szempontból fenntarthatóbban működhet, a rozsdaövezetek felszabadításával megújulhatnak a főváros belső részei és zöldfelületek, lakások épülhetnek.

Budapest és agglomerációjának közlekedési hálózata túlterhelt, mert népessége folyamatosan nő, és a vasúthálózat a lehetőségei alatt teljesít. A közlekedés fejlesztésében ezért kulcsszerepe van a vasútnak - írták.

A véglegesítés előtt álló Budapest Vasúti Stratégia szerint jól irányzott, összehangolt, Budapest nagyvárosi léptékének megfelelő fejlesztésekkel lehetséges és szükséges egy olyan a városi közlekedésbe beépülő, sűrűn közlekedő, a városon átjáró hálózatot képező vasúti rendszer kiépítése, amely több utas gyorsabb szállítására alkalmas és megbízható. Az elővárosi forgalomban a vasúton ingázók száma akár hetven százalékkal is növelhető, ehhez azonban több vonatra van szükség, amelyek vagy több fejpályaudvari kapacitást igényelnek vagy olyan új vágánykapcsolatokat, amelyeken a vonatok áthaladhatnak Budapesten - közölték.

Kiemelték: a fejpályaudvarok bővítése Budapest belvárosában szinte lehetetlen, ezért a fővároson áthaladó vasúti szolgáltatások bővítésének kulcseleme azok kiváltása, tehermentesítése. Kiutat a fejpályaudvarok összekötése és átmenő rendszerű pályaudvarrá alakítása jelent - tették hozzá.

A közlemény szerint a tanulmánynak részletesen vizsgálnia kell a Budapest és környékének teljes vasúthálózatán szükséges fejlesztéseket. Ennek fontos része a Kelenföld állomás és a Nyugati pályaudvar között egy új, Duna alatti vasúti alagút műszaki jellemzőinek, lehetséges legjobb nyomvonalának, gazdasági és társadalmi hasznainak, beruházási költségeinek elemzése is.

Külön hangsúllyal kell megjelennie a tanulmányban a városfejlesztési szempontoknak is, mert a Déli pályaudvar, a Nyugati pályaudvar környéki alulhasznosított vasúti területek, valamint a Rákosrendező és más kisebb rozsdaövezetek a főváros fejlesztésének aranytartalékát jelentik. Azok helye közparknak, lakóterületi fejlesztésnek és akár közintézményeknek is alkalmas területté válhat. A tanulmány továbbá társadalmi, gazdasági és ökológiai elemzésekkel összesíti majd a beruházások hatásait - ismertették.

Hozzátették: a tervezés egyik fókuszában a fejpályaudvarból átmenő rendszerűvé alakítandó Nyugati pályaudvar áll, amelyre részletesen kidolgozott tanulmánytervek készülnek.

Az alagút megvalósítása összetettsége és költségigénye miatt évtizedes távlatú cél, azonban az egymásra épülő, koherens logikájú beavatkozások sorozatával már rövidebb időtávon is elérhető, hogy a vasút új szolgáltatási minőséget képviseljen Budapesten - hangsúlyozták.

A BFK célja, hogy az elővárosok és a külső kerületek lakói sűrűbb és gyorsabb vasutat kapjanak, amellyel közvetlenül elérik a város sok pontját. Ezáltal jelentősen növekedhet a vasutat választók száma, csökken a közút terhelése az elővárosokban és a külső kerületekben, a környezet- és klímavédelmi szempontból előnyösebb kötöttpályás közlekedés pedig vonzóbbá válik. A tanulmány egyben e célok elérésének ütemezett programját is bemutatja majd - olvasható a közleményben.

Két évvel ezelőtt még csak a Nyugati és a Déli földfelszín alatti összekötése volt napirenden, a Déli teljes felszíni felszámolását tűzve ki célul. A mostani bejelentés érzékelhetően reflektál a kormány új fókuszpontjára, a rozsdaövezetekre, melyek jelentős részét a jelenlegi vasúti területek képezik, melynek eredményeként hatalmas állami területek lesznek juttathatók befektetők kezébe. Hozzá kell azonban tenni, hogy egy ilyen léptékű fejlesztés 15-20 évet is igényelhet a teljes megvalósulásig.

Forrás: MTI