Ez a feladat a bürokrácia csökkentésével, az e-építés egyre szélesebb körre kiterjedő, magas színvonalú alkalmazhatóságával és épített környezetünk megóvásának, illetve javításának közösségi konszenzuson alapuló megvalósításával együtt az építésügy jelenleg folyó átalakításának egyik kiemelten fontos eleme.

Az építészeti és a műszaki minőség csak együtt, egymást erősítve létezhet, ahogyan ez a komplexitás az építésügyet irányító Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság nevében is megjelenik. Éppen ezért – a bürokráciacsökkentéssel, az építés informatikai hátterének a XXI. század színvonalához történő alakításával és a környezetünk építészeti minőségének javítására törekvő, közösségbarát megoldások kidolgozásával együtt – az ajánlott követelményeket, valamint azok elérésének módjára vonatkozó útmutatásokat tartalmazó építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása és megjelentetése az építésügy 2014-ben megkezdett átalakításának egyik igen fontos eleme.

A hozzáférhető és átlátható műszaki szabályozás azáltal, hogy egyértelművé teszi a tervezés és a kivitelezés minőségi elvárásait, egyaránt segíti az építtetőt, a tervezőt, a gyártót, a forgalmazót és a kivitelezőt. Az építés műszaki szabályozási környezetének rendezésével együtt halaszthatatlan feladat az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása, melyek alkalmazásával egyértelművé válnak az építési beruházásokkal kapcsolatos javasolt elvárások, különös tekintettel az állami nagyberuházások műszaki tartalmára, illetve az azok során elvárt követelmények hatékony számonkérésére. A minőség, a javasolt követelmények egyértelmű tisztázása a lakossági építtetők számára is komoly segítséget jelenthet.

A fenti célok megvalósítása érdekében létrehozott Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság elnöke Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára. Tagjai a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Szabványügyi Testület, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., a Lechner Nonprofit Kft., az Országos Atomenergia Hivatal, valamint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által delegált szakemberek.

Az alakuló ülésen Füleky Zsolt ismertette a bizottság létrejöttének indokoltságát, valamint a kitűzött célt, mely egy időtálló műszaki szabályozás kialakításának megvalósítását irányozza elő. Dr. Henn Péter, az ÉMI vezérigazgatója megerősítette, hogy a bizottság megalakulása mérföldkő az építésügyi minőségbiztosítás területén, majd ismertette az ÉMI-ben több mint fél éve folyó alapos előkészítő munka eredményeit: többek között a szakértők által összeállított közel három tucat irányelvtervezetet, valamint külön kihangsúlyozta az új anyagokra és technológiákra vonatkozó szabályozási feladatok jelentőségét.

A bizottság tagjai értékes szakmai konzultációt folytattak azokról a témákról, amelyekkel az irányelveknek foglalkozniuk kell, hogy mekkora területet érinthet, foghat át egy-egy irányelv, továbbá a különböző műszaki dokumentumoknak mennyire kell azonosan részletezetteknek lenniük. Ehhez kapcsolódó fontos kérdés az építésügyi műszaki irányelvek és a különböző szabványok egymáshoz való kapcsolódása, viszonya. Európai uniós tagságunkkal együtt járnak az európai szabványok alkalmazására vonatkozó kötelezettségek, ennek minden kétségtelen előnyével, ugyanakkor a túlzott bürokratikus eljárásokból fakadó hátrányokkal is. A hazai vállalkozások számára versenyhátrányt jelentenek a sokszor a külföldi termékgyártók lobbyérdekei mentén létrejött szabályozások, és a szabványok elérésének nehézkessége is bonyolítja munkájukat.

A bizottság tagjai közötti szakmai egyeztetésen elhangzott, hogy jelentős számú új szabvány, illetve szabvány-korszerűsítés kiadása késlekedik, ezáltal időlegesen fontos területek maradhatnak szabályozatlanul. Ezekkel a területekkel azonban az építésügyi műszaki irányelvek nem foglalkozhatnak, tekintettel arra, hogy mandátumuk a jogszabály, illetve európai vagy nemzeti szabvány által nem, vagy nem teljes körűen szabályozott területekre vonatkozik. Az ÉMSZB tagjai megegyeztek abban, hogy az irányelvek nem versenytársai a szabványoknak, hanem a hazai sajátosságokra és a szabályozatlan területekre koncentráló, segítő szándékú, hasznos kiegészítő eszközök.

A bizottság tagjai egyetértettek a tekintetben is, hogy az ágazatban feszítő elmaradások érzékenyen érintik a szakmagyakorlókat, ezért a 2017. évi munkatervet úgy kell kialakítani, hogy először a legégetőbb, a hiányterületekkel foglalkozó irányelvek kiadása történjen meg. A bizottság úgy döntött, hogy a hatékonyság érdekében az elektronikus konzultáció és az elektronikus szavazás korszerű eszközeit is alkalmazni fogja. A következő lépésként az ÉMI, mint a bizottság titkársága az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság elé terjeszti az előkészített irányelv-tervezeteket, valamint az éves munkatervre és a szakértők személyére vonatkozó javaslatokat. A bizottság tagjai elektronikus úton véleményezik, egészítik ki a kapott anyagokat, majd a következő ülésen megvitatják és véglegesítik azokat. A javaslatok ezt követően ingyenesen elérhetők lesznek a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett honlapon.

Forrás: ÉMI