Befejeződött a Rákóczi-kastély felújítási munkálatainak első üteme a szlovákiai Borsiban. A magyar kormány első körben 805 millió forinttal támogatta a munkálatokat, a második ütemre pedig 1,2 milliárd forintot juttatott. Az eddig elkészült munkákat és a további teendőket május 7-én sajtóbejárás keretében mutatták be, a felújítás alatt álló terekben a műemlék-helyreállítás tervezői, Wittinger Zoltán és Pásztor Péter kalauzolták az érdeklődőket.
Borsi alig három kilométerre fekszik Sátoraljaújhelytől, Szlovákiában. A Tokaj-vidéki régióhoz tartozó, 1200 lakosú település fő nevezetessége a Rákóczi-kastély, amelyet a XVI. században Lórántffy Zsuzsanna és Rákóczi György építtetett ki pompás reneszánsz épületté. Az épület a felvidéki reneszánsz egyik legszebb alkotása, emellett a laikus közönség számára is jelentőséggel bír, hiszen itt született II. Rákóczi Ferenc 1676 márciusában.
A kastély az 1563-1638 közötti időszakban épült. Az épület története jellegzetes Kárpát-medencei kastélysors: a Rákóczi-szabadságharc bukása, 1711 után többször is gazdát cserélt, Felvidék visszacsatolása után a magyar fél jelentős felújítást végzett rajta Lux Kálmán műépítész vezetésével. 1945-ben újra szlovák tulajdonban került, és államosították. Ezután működött benne iskola, munkásszállás és raktár, állapota romlott, értékei folyamatosan pusztultak. 1990-ben a borsi önkormányzat tulajdonába került. Megkezdték felújítását, ám az hamar félbemaradt; 2000-ben újra megindult a rekonstrukció, de 2006-ban ismét leálltak a munkálatok.
A kastély története 2013-ban szerencsés fordulatot vett: Áder János magyar és Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök találkozóján úgy döntöttek, a két ország együttműködik az épület felújításában. A Miniszterelnökség felkérésére a Teleki László Alapítvány és Borsi önkormányzata létrehozta a II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezetet, hogy ezen keresztül bonyolítsa le a várkastély felújítási programját.
Mint Földváry Gábor örökségvédelemért felelős miniszteri biztos és Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója által tartott sajtótájékoztatón, illetve a felújítás egyik tervezője, Wittinger Zoltán által vezetett bejáráson kiderült, a felújítás a tervezett ütemben halad. 2019 áprilisára tető alá került az épület, és megtörtént a kastély teljes körű szerkezeti helyreállítása, valamint a restaurátori munkálatok elvégzése. Az udvar felől visszaépültek az egykori kémények, visszaadva a tető egykori ritmusát. Megkezdődött a nyugati és északi homlokzatokon lévő történeti vakolatok restaurálása. Az egyes 16-17. századi vakolatfoltokat konzerválták, szilárdították, a még fellelhető festésnyomokat rögzítették. A homlokzaton ezekhez a meglévő, eredeti vakolt felületekhez csatlakozva aprólékos kézi munkával kezdődött meg a homlokzat alapvakolatának felhordása. A főépületben az emeletig elkészültek a mozgássérültek közlekedésének akadálymentesítésére szolgáló lift, valamint az ámbitusra felvezető új lépcső szerkezetépítési munkái is.
Az épületbejárás rendkívül izgalmas volt, mivel a legtöbb helyiségben a végleges vakolat és festés még nem készült el, ezért a sokféle építőanyag és falazási mód, a befalazott, vagy éppen kibontott nyílások sora vált láthatóvá – mindez a felújítás befejeztével már nem fog látszani. Így láthattuk a nyugati szárny földszinti térsorát összekötő feltárt és kibontott két méretes nyílást, illetve az emeleti falkorona magasítását, amely a régi térarányokat igyekszik visszahozni. Itt a födémszerkezet bontásával a régi gyakorlathoz igazodó, sűrűbb gerendakiosztást hozták vissza. A földszint feletti födém egy részét acélgerendásra cserélték, amelyre, bár egyesek szerint nem a legszebb látvány, azért esett a választás, mert a meglévő szerkezeteken minimális beavatkozást igényelt. Megtekinthettük a restaurált és kiegészített kő nyíláskeretezéseket, illetve az elpusztult kőelemek pótlására készült új elemeket is.
Szeretnék, ha a felújított épületegyüttes zarándokhelyként működne. A nyugati és északi épületszárny emeletének több helyiségét egy állandó kiállítás fogja elfoglalni, amely II. Rákóczi Ferencet és korát mutatja majd be. A kiállítás létrehozásában a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) szakemberei is részt vesznek. Az 1940-es években épült épületszárny a felújítás után rendezvény- és konferenciaközpontként fog működni. A fiatalokat is szeretnék megcélozni, lendületes, látogatóbarát és szakmailag igényes kiállítást terveznek.
Hörcsik Richárd Borsod-Abaúj-Zemplén megyei országgyűlési képviselő rámutatott, hogy ebben a térségben kiemelten fontos a turisztika szerepe a helybéliek megélhetésében: a környéken számos olyan épület van, amely vonzza a turistákat, ilyen például a sárospataki Rákóczi-vár, vagy Füzérradvány kastélya is. Kiemelte, hogy az ÉPSZER ZRt-vel jó kezekbe került a kivitelés, és hamarosan megkötik a szerződést a II. ütemre.
Forrás: sajtóanyag és helyszíni bejárás
Képek forrása: sajtóanyag
További információ: II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet; Teleki László Alapítvány