A Citadella megújításának koncepcióját Taraczky Dániel építész, az art1st design stúdió ügyvezetője készítette. A fejlesztés a Várkapitányság leányvállalata, a Citadella Kft. irányításával, az Építési és Közlekedési Minisztérium felügyelete mellett zajlott.
Előzmények
A Gellért-hegy már az i. e. 4. századtól lakott terület volt. A kelta korban sánccal megerősített települést létesítettek itt. A középkori legenda szerint 1046-ban a hegy sziklás, dunai oldaláról lökték a mélybe a Vata-féle pogánylázadás résztvevői a hittérítő Gellért püspököt. A török hódoltság idején, a hegytetőn álló kápolna helyére palánkvárat építettek. A török kori erőd romjain József nádor kezdeményezésére 1813-ban a magyar térképészet null pontjaként szolgáló „kétpúpút”, egyetemi csillagvizsgálót kezdtek építeni. Az obszervatóriumot 1815-ben avatták fel. A világszínvonalú csillagvizsgáló, a Csillagda, Budavár 1849 májusi ostroma során szinte teljesen megsemmisült. A honvédség a kiváló stratégiai elhelyezkedésű Gellért-hegyről lőtte a budai Várat. Válaszul az osztrák ágyúk rommá lőtték az épületet. Később a romok köré épült a Citadella erődje.
A Citadella története
A Citadellát az osztrák császári önkény az elnyomás eszközeként egy tervezett katonai erődítmény-rendszer részének szánta az 1848–49-es szabadságharc leverése után.
A citadella szó olasz eredetű, egy város legmagasabb pontjára épült erődítményt, fellegvárat jelent. Építését 1850-ben kezdték el Haynau kezdeményezésére, Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök irányításával, Ignaz Weisz tervei alapján. A kivitelezést Zitterbarth Mátyás építészmérnök vezette, aki mintegy 2500 köböl földet és sóskúti követ szállíttatott le csillepályán. A császári katonaság végül 1854-ben költözött be a felszerelt erődítménybe.
A város fölé magasodó robusztus fellegvár célja az elrettentés volt.
A Citadella teljes hossza 220 méter, szélessége 60 méter, a falak pedig átlagosan 4 méter vastagok, magasságuk eléri a 12–16 métert. Sok helyen közvetlenül a hegy sziklájára épültek.
Az erőd nyugati végét egy D alakú, négyszintes rondella zárta, míg a keleti oldalt, a mai Szabadság-szobor mögött, egy félkör alakú bástya határolta. A bástya a belső udvarhoz tartozott, az ágyútorony pedig különálló, zárt egységet képezett.
A rondella két félgyűrűből állt. A külső szinten földszinti és emeleti kazamaták sorakoztak, a belső részek a legénység és a lőszer elhelyezésére szolgáltak. A D betű egyenes szárában kaptak helyet a tiszti és altiszti szállások, valamint a közösségi terek, körbeölelve a központi udvart. A falakat váltakozó tégla- és kőrétegekből építették, a szerkezethez sóskúti, a fedkövekhez pedig tardosi vörös mészkövet használtak.
Az udvar főbejárata észak felől nyílt, közvetlenül az ágyútorony mellett.
Az 1867-es kiegyezés után az erőd katonai szerepe csökkent. A császári katonaság kivonulása után, 1899-ben az emberek nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá az épület lerombolásához. Az elhagyott erőd valódi funkcióját lényegében soha nem találták meg, pedig nagy álmokból és jószándékú tervekből bőven születtek elképzelések. A kiegyezés után Széchenyi Ödön vetette fel újra az emlékhely ötletét, és 1871-ben országos pályázatot hirdettek. A győztes Berczik Gyula monumentális, kupolás, bizánci stílusú épületet tervezett, a második helyezett Feszl Frigyes lett. Később Kolbenheyer Gyula és Straub Sándor tündérvárat, egy ismeretlen szerző (valószínűleg Thaly Kálmán vagy Serly Ödön) piramist, Wilhelm Adolf pedig Akropolisz-szerű Hungária-szobrot képzelt el. Felmerült Árpád vezér szobrának terve is. Ezek a tervek sorra meghiúsultak.
A 19-20. század fordulójára a Citadella Budapest látképének meghatározó elemévé, kedvelt kirándulóhellyé vált. Északi és déli oldalán padokkal övezett sétányokat és kilátópontokat alakítottak ki, amelyek leglátványosabb eleme a Szent Gellért-szobor és környezete lett 1902-ben.
A két világháború között a Gellért-hegyet a történelmi Magyarország jellegzetes növényeit felvonultató angolparkokkal, római sziklakerttel és panorámás autóúttal is ellátták, míg a Citadella díszkivilágítást kapott.
A Citadella 1945 februárjában került a szovjetek kezére, az ostrom során, több helyen megsérült, a falakon ma is láthatók a belövések nyomai.
A Gellért-hegy csúcsán 1947-ben állították fel a 40 méter magas Szabadság-szobrot (korábban Felszabadulási emlékmű), Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását. A központi, 14 méter magas bronz Géniusz a békét és szabadságot jelképezi. A Szabadság-szobor idővel Budapest egyik jelképévé vált.
A Citadellát az 1960-as években műemlékké nyilvánították és igyekeztek a turizmus szolgálatába állítani.
Az 1987-ben világörökségi rangot kapott Citadellán mégis méltatlan állapotok uralkodtak. Az elhanyagolt épületegyüttes pusztulása a rendszerváltozást követő évtizedekben is folytatódott. Bezárása elkerülhetetlenné vált.
A Citadella ma
A Citadella a műemléki rekonstrukciónak köszönhetően mára 21. századi városi helyszínként született újjá.
Az erődfalak megnyitásával erőd jellege megszűnt. Falain három új kaput nyitottak, így az erődrendszer több irányból is átjárhatóvá vált. Az új belépési pontoknál a rondella északi és déli torkolatánál az erődfalakat fehér, előregyártott finombeton kéregpanelekkel burkolták, amelyek kortárs építészeti karaktert adnak a történeti kőfalaknak. A Szabadság-szobor mögötti bástyánál létesült új bejáratnál, szintén fehér monolit betonszerkezetekkel határolt lépcsősor vezet a belső udvar felé.
A munkálatok során 15 000 m3 sziklát véstek ki, és több mint 13 800 m2 falfelületet tisztítottak meg az eredeti kövek megőrzésével, néhol mementóként megtartva a belövések nyomait.
A Citadellán található zöldfelület a másfélszeresére nőtt, az erődfalon belül új, több mint 6 000 m2-es közparkot alakítottak ki, több mint 630 000 új növénnyel és szőlőtőkével.
A nyitott, ingyenesen bejárható belső parkban panorámás kerthelyiséggel ellátott fagylaltozó és kávézó, valamint ajándékbolt várja a látogatókat. A parkot új közvilágítás, padok és hulladékgyűjtők teszik komfortossá, a látogatók biztonságáról őrszolgálat és kamerarendszer gondoskodik.
Új kilátóteraszok és kilátópontok épültek, amelyekről az egész főváros panorámája élvezhető. Az udvar és a sétányok parkosítása során több tucat virágos díszfát és cserjét ültettek, a belső parkot virágos gyepszőnyeg, rózsák, levendulák, futónövények és szőlőtőkék gazdagítják.
Az akadálymentesítés jegyében a nyugati rondellában, valamint a park területén egy-egy liftet alakítottak ki, így a vendégek az erőd valamennyi térszintjét, a kilátóteraszokat és az erődfalak mentén végigvezető gyilokjárókat is kényelmesen elérhetik. A kiállításnak otthont adó rondellában és a nyitott közparkban egyaránt korszerű, akadálymentes mosdókat létesítettek, amelyekben pelenkázókat is elhelyeztek.
Az erőd energiatakarékos, modern és a világörökségi környezetbe illő megvilágítást kapott. Az állandó díszkivilágítás mellett, lehetőség van ünnepi alkalmak vagy kiemelt események idején további színek használatára.
Magyarország nemzeti lobogója a Citadella belső udvarának központi részén kapott helyet. A 36 méter magas árbocrúdra felkerült, 72 m2-es trikolór hazánk legnagyobb felületű, felvonható lobogója, amely a nemzeti összetartozást és a szabadságért hozott áldozatok előtti tiszteletet jelképezi.
A Gellért-hegy parkjában bronzcsík jelöli Kelet- és Nyugat-Magyarország találkozásának vonalát.
Több évtized után megújult a Szabadság-szoborcsoport is. A restaurálás részeként a szobor körüli terasz is átalakult, megjelenésében illeszkedve a Citadella belső közparkjához és a sétányokhoz.
A nyugati rondellában, az egykori ágyútoronyban kialakított A Szabadság Bástyája című interaktív kiállítás, több mint 1 700 m2-en a magyar történelem legfontosabb eseményeit és kiemelkedő alakjait mutatja be, kiemelve a magyarok szabadságért vívott küzdelmeit.
Innen közelíthető meg a Rondella terasz és a Tetőkert 360 fokos panorámát nyújtó kilátóterasza, amely korábban a látogatók elől elzárt terület volt.
A kiállítás különleges üvegszerkezetű fogadóterén átívelő, teljes egészében ragasztott üvegből készült gyalogoshíd nemcsak szerkezeti, de esztétikai szempontból is különlegesség, mivel itt az üveg, elsődleges teherhordó. Az üvegcsarnokot vizuálisan és tartalomvilágában is erősíti a mögötte elhelyezkedő, az egykori rondellaudvarban létrehozott feszített víztükör, amelynek középpontjában egy öröklángot helyeztek el. Az örökláng szimbolikusan tiszteleg a magyar történelem szabadságért küzdő hősei előtt.
A Citadella rekonstrukciójának eredményeként most a megújult Szabadság-szobor és Budapest csodálatos panorámája mellett közpark, élményközpontú kiállítás várja a látogatókat, családbarát közösségi terekkel, fagylaltozóval, kávézóval és ajándékbolttal.
Forrás: Várkapitányság
Archív fotók: Várkapitányság
Drónfotó: magyarepitok.hu / Nagy Mihály
Fotók: Maczkó Erzsébet