A múlt

A Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége 1972 decemberében Országos Presbitérium határozatot hozott arról, hogy a már működő két gyűjteményi ág – a levéltár (a XVIII. század közepétől létezik) és a könyvtár (1957-ben önállósult a levéltártól) – mellett létre kell hozni egy múzeumot is. A szervezéssel Dr. Fabiny Tibor egyháztörténészt bízták meg.

Akkoriban egy hazai egyháztörténeti jubileum volt az ügy segítségére. 450 évvel a múzeum „születése” előtt, 1523-ban mondta ki a budai országgyűlés ugyanis a lutheránusok fej- és jószágvesztésének törvényét. Fabiny Tibor azt javasolta, hogy erről országosan megemlékezve, látható jelét kell adni, hogy „élnek még a magyar lutheránusok”. Az Országos Presbitérium pedig a törvénycikk emlékére mondta ki az Evangélikus Országos Múzeum megalapítását. Fabiny professzor választása a Deák téri evangélikus épületegyüttesre, az „ország templomának” közvetlen közelére esett. Az épület már akkor is a pesti (Deák téri) gyülekezet tulajdonában volt, de a kiszemelt földszintet – az épületet fölszabdalva – számos bérleti helyiség foglalta el, mint például egy virágüzlet, a Kézműipari Vállalat és a Munkásőrség. Hosszas huzavona után sikerült minden érintett elköltöztetni. A Művelődési Minisztérium 1975 decemberében már az V. ker. Deák tér 4. címet megjelölve adta ki a múzeumi működési engedélyét.

Az építési, átalakítási munkálatokat az Országos Műemléki felügyelőség építésze, Havassy Pál és Gryllus Vilmos, a kivitelezést felügyelő építész irányította 1979-ben.


A kiállítás

A mostani megnyitón a több digitális alkalmazással és interaktív játékkal gazdagított kiállítást méltatva Balog Zoltán hangoztatta: a tárlat segítségével a "gazdag múlt" része lehet a jövőnek, a 21. századnak. A miniszter szavai szerint az evangélikusoknak ma is „van mondanivalójuk", és jelen akarnak lenni a város, az ország és az életünk alakításában. A protestánsok szép, közös hagyománya a colloquium fratres, vagyis a testvérek beszélgetése. Ebben pedig ma Magyarországon az evangélikusok „mintha jobbak lennének, mint mások". Ők képesek a saját köreikben a testvéri vitára, „mi pedig azt kérjük tőlük, hogy ne adják föl, hanem vonjanak be minél többeket ebbe a vitakultúrába, amelyre olyan nagy szüksége van a magyar közéletnek, de a magyar kulturális és talán még a tudományos életnek is” – mondta a tárcavezető.

A 300 millió forint kormányzati támogatással átalakított múzeum legfontosabb darabja Luther Márton saját kézzel írt végrendelete és annak digitális bemutatása. Az ónémet szöveget lefedő üveglapon különböző korongokat cserélgetve nemcsak a szöveg magyar fordítása olvasható, de a végrendeletben szereplő emberekről,a Luther családjáról és a dokumentum Magyarországra kerüléséről is informálódhat a látogató.

A kiállítás három térből áll: főtér, templom, ház. A főtéren a végrendelet mellett szerepel egy preparált orgona, amelyhez odaülve bárki kipróbálhatja a hangszer regisztereit. Van egy tároló a kommunista diktatúra alatti heroikus harcát vívó evangélikus egyház életéről és tanúi lehetünk építészettörténeti érdekességeknek is, mint például annak a 40-es években tervezett templomi makettnek, mely végűl nem épűlt meg. A templomokat bemutató térben 3D-s filmen láthatók Budapest és néhány vidéki település népszerű evangélikus templomai, ugyanitt kirakós játék segítségével sajátíthatják el a látogatók, hogy milyen tárgyak kerülhetnek egy evangélikus templom oltárára. A kiállítás harmadik része az evangélikus családok hagyományos mindennapjait, fontosabb ünnepeit mutatja be. A háromosztatú kiállítótér alatt egy negyedik is helyet kapott az erre a célra berendezett óvóhelyen: méltó emléket állítva Sztehló Gábor emlékének, aki 2000 embert, köztük 1600 gyermeket mentett meg, valamint Keken Andrásnak, aki szintén embereket bújtatott a nehéz időkben.


Forrás: Kormány.hu
Fotó: Bartos Gyula/EMMI