Infrastrukturális és Klímasemlegességi Alap
Tavaly tavasszal az alkotmánymódosítás részeként egy úgynevezett „Infrastrukturális és Klímasemlegességi Különleges Alap” (Sondervermögen für Infrastruktur, rövidítve: SVIK), valamint egy úgynevezett „ágazati mentesítés” került elfogadásra a tágabb értelemben vett védelmi kiadásokra. A SVIK egy 500 milliárd eurós alap, melynek célja, hogy 2025 és 2036 között további beruházásokat tegyen lehetővé. Az ágazati mentesítés határozatlan időre szól: a nominális GDP 1%-át meghaladó védelmi kiadások mentesülnek az adósságfék-szabályok hatálya alól. A 2023 óta futó Sondervermögen Bundeswehr különalap (összesen 100 milliárd eurós kerettel) fennmaradó hitelfelvételi kapacitása még jelenleg felhasználás alatt áll. 2028-tól a védelmi finanszírozás ismét teljes mértékben az alapköltségvetésen keresztül fog megvalósulni, lényegesen növelve az új hitelfelvételt.
2026 és 2030 között az alapköltségvetésben a védelmi kiadások 83 milliárd euróról 180 milliárd euróra nőnek, melynek nagy része felszerelésre, fegyverekre vagy hírszerzésre fog menni, és csak kis része tankok számára alkalmas hidak vagy katonai épületek építésére. A SVIK keretében a szövetségi kormány évi 50 és 60 milliárd euró közötti hitelfelvételt tervez a következő években (2026-ban: 58 milliárd euró). Az eredeti elképzelés szerint – és ez volt az alkotmánymódosítás oka – ezek az alapok a közlekedési és ellátó hálózatok, valamint a helyi infrastruktúra (pl. egészségügy, oktatás, digitalizáció) fejlesztését is szolgálták volna.
Továbbá, egy sor reformnak kellett volna biztosítania a feltételeket ahhoz, hogy az alapok gyorsan és hatékonyan felhasználhatóak legyenek. Az így létrejött gazdasági növekedés lehetővé tette volna az adósság későbbi visszafizetését. Ehhez egy jól átgondolt tervre is szükség lett volna, hogy a pénzt a növekedésre erős hatással lévő területek kapják. Erre valóban szükség lett volna, mivel a Szövetségi Pénzügyminisztérium közel 80 milliárd eurós kamatkiadásra számít 2030-ban, szemben az idei mintegy 30 milliárd euróval. Viszont a legtöbb költségvetési forrást átcsoportosították az alap- és a pótköltségvetés között. A kritikusok szerint részben azért, hogy az alapköltségvetésben fogyasztási célokra különítsenek el pénzt. Például idén a vasúti szövetségi beruházások kb. 22 milliárd eurót tesznek ki, de ebből csak 2,6 milliárd euró marad a tényleges közlekedési költségvetésében, míg 2024-ben ez 16,1 milliárd euró volt.
Szövetségi közlekedési infrastrukturális beruházások alakulása
A vasúti beruházások korábban néha olyan tőkeemeléseket is tartalmaztak, amelyek az adósságfék megkerülését célozták. A szövetségi főutak esetében a jövőre vonatkozóan visszamenőleges támogatást feltételeztek. Enélkül számos új, fejlesztésre kész építési projekt nem indulhatott volna el. Ez a helyzet érthetetlen az adósságból finanszírozott általános finanszírozás jelentős növekedése miatt. Ugyanez vonatkozik az útfinanszírozás összességében vett szerény növekedésére is, annak ellenére, hogy a hídfelújítás hatalmas feladat előtt áll. A vízi utak gyakorlatilag semmilyen többletfinanszírozást nem kapnak, annak ellenére, hogy folyamatosan dicsérik őket az energiahatékonyság miatt.
A vasúti finanszírozás 2027-től kezdődő, egyenletes nominális csökkenésével a beruházások ismét csökkenni fognak. De a SVIK előtt is már közel 18 milliárd euró beáramlását irányozták elő a vasúti ágazatba 2027-ben, a meredek emelkedés tehát nem kizárólag az SVIK-nek köszönhető.
Az energia- és telekommunikációs szektorban is kevés eredmény érhető el közpénzekkel. A hálózatbővítést továbbra is főleg hálózati vagy felhasználói díjakból, valamint a hatóságok által elismert megtérülési szintből finanszírozzák.
A helyi önkormányzatok is szigorú kontroll alatt vannak hiszen átlagosan a tartományoknak átutalt 100 milliárd eurónak csak 60%-át kapják meg, miközben az összes építőipari állami beruházás mintegy 50%-át teszik ki, és a tartományok összes állóeszközének mintegy 70%-át biztosítják, míg maguk a tartományi kormányok mindössze 30%-ot.
Az addicionalitás elvének betartása problémás
A szövetségi kormány nem abszolút vagy valós számokban, hanem éves arányként határozta meg az addicionalitás elvének betartását: ha a központi költségvetésbe tervezett beruházások – a pénzügyi tranzakciókkal és a védelmi kiadásokkal korrigálva – elérik a 10%-ot, akkor az addicionalitás elve teljesítettnek tekintendő. Azt a tényt, hogy az összes védelmi beruházást (a Bundeswehr különalap kivételével) figyelembe veszik, de az központi költségvetés összes védelmi kiadását nem, már korábban is bírálta a Szövetségi Ellenőrzési Hivatal. Ha következetesen számolnák, az érték jóval 10% alatt lenne. Ráadásul az arány már 2024-ben is magasabb volt, és a tendencia középtávon csökkenő.
Az ifo szerint tavaly magas volt a sikkasztások aránya és jelentős beruházási hiányok voltak. Bár a helyzet a következő években javulni fog, a források felhasználása továbbra is problémás. A Szövetségi Pénzügyminisztérium szerint az összehasonlításhoz használt előző kormány költségvetése messze nem volt teljes mértékben finanszírozott.
Eredeti cikk: Ludwig Dorffmeister, ifo Institute, Euroconstruct Germany
Magyar verzió: Buildecon, Euroconstruct Hungary