A rendszer kialakítása történhet az építéskor, de már álló épületek esetében utólagosan is.
Teljes hőszigetelés
Az épületen belüli és azon kívüli levegő hőmérséklete ritkán azonos. Télen fűtünk, nyáron pedig hűtjük épületeinket. A két légréteg közötti felületeken azonban hőcsere mehet végbe, mivel a belső légtömeg jóval kisebb, mint a külső, a hőmérsékleti kiegyenlítődés során az épület hőmérséklete kezd a környezetéhez hasonlóan hűlni vagy melegedni.
A hőcsere nem egyenletes módon megy végbe. Az épület azon pontjait, ahol a hőcsere erősebb, hőhidaknak nevezzük, hiszen ezen pontokon kerül legkönnyebben összeköttetésbe a két eltérő hőmérsékletű közeg. A hőhidak több okból is kialakulhatnak, szerkezeti elemek találkozásánál, sarkoknál vagy gyengébb hőszigetelésű építőanyagoknál.
A hőszigetelés célja, hogy általánosan csökkentse a hőátadást a külső és a belső közegek között, valamint minimalizálja a hőhidak erejét. Hőhidak mindig lesznek egy épületben, hiszen sosem lesz teljesen azonos minden ponton az épület hőszigetelő képessége, az viszont cél, hogy a különbségek minél kisebbek legyenek.
A hőszigetelési rendszer tehát akkor lehet igazán hatékony, ha az teljes, azaz az épület egész határoló felületét magában foglalja. Leegyszerűsítve az épületet oldalfalain, tetején és alján is szigetelni szükséges ahhoz, hogy egyik elem se legyen jóval gyengébb a többinél és így ne működjön hatalmas hőhídként.
Falak, homlokzat, lábazat
Az épület oldalfalai jelentik a legnagyobb felületet, ahol hőcsere történhet. A hőszigetelés hatékonyságát a falazóanyag és az azon alkalmazott hőszigetelő réteg együttes hőátadási tényezője adja meg. A hőátadási tényező azt mutatja meg, hogy egységnyi területen, egységnyi idő alatt milyen mértékű hőátadás történhet az anyagon keresztül. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelőről beszélünk.
A falazóanyagon és a hőszigetelő rétegen felül kiemelkedő szerep jut a nyílászáróknak, amik természetszerűen a leggyengébb elemei a rendszernek. Szintén külön kell szólni a lábazatról, aminek fizikai igénybevétele jelentősebb, de hőszigeteléséről is gondoskodni szükséges. Ezen területen különleges anyagok használata indokolt.
Tető, födém
A meleg levegő felfelé száll, így télen különösen sok hőt veszíthetünk, ha épületünk felülről nincs kellően szigetelve. Az épületeket jellemzően az utolsó vízszintes síkon, a födémen szigeteljük, de tetőtérbeépítés esetén elképzelhető a ferde tetősík alatt kialakított hőszigetelés is. A homlokzat, a födém és a tető hőszigetelése utólagosan is kivitelezhető és célszerű egy időben elvégezni a korszerűsítést.
Aljzat
Jellemzően elfeledkezünk épületünk harmadik oldaláról, az aljzatról. Hőcsere nem csak a légrétegek, de a talaj (vagy a pince) irányába is történhet. Az aljzat szigetelésénél a vízszigetelés kapja rendszerint a főszerepet, de a hőszigetelés kialakítása is fontos. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az aljzat hőszigetelése elsősorban az építéskor oldható meg komolyabb kompromisszumok nélkül, később ez már csak nehezen kivitelezhető.
Az épület határoló falainak hőszigetelése
Az épület hőszigetelése már az építőanyag kiválasztásánál fontos lehet, hiszen a különböző falazóanyagok hőátadási értéke más és más. Új épületek esetében gyakran már a falazat kellő szigetelést biztosít, ugyanakkor régebbi ingatlanoknál az utólagos hőszigetelés kiépítése szükséges. A következőkben ennek a legfontosabb lépéseit ismertetjük.
Nyílászárócsere
Mielőtt bármit kezdenénk a fallal, el kell végeznünk a nyílászárók megújítását. A nyílászáró-csere ugyanis falbontással járhat, amit nem tudunk az újonnan felragasztott szigetelések sérülése nélkül elvégezni. Éppen ezért előbb cseréljünk ablakokat és ajtókat, csak aztán fogjunk neki a homlokzatnak.
A nyílászáróknál érdemes az árnyékolásra is gondolni. Az új szigetelés lehetőséget ad arra, hogy az eddigi külső tokos redőnyeket vakolható tokos, teljesen rejtett árnyékolókra cseréljük. Számoljunk azzal is, hogy a szigetelés felhelyezése után az ablakkávák mélysége megnő.
Falak előkészítése, javítása
Az utólagos homlokzati szigetelés lapjait csak megfelelő állapotú vakolatra vagy falazatra rögzíthetjük. Ha a vakolat hiányos, nedves vagy nem elég stabil, akkor le kell vernünk vagy javítanunk mielőtt a munka további szakaszait megkezdenénk. Szintén gondoskodnunk kell arról, hogy eltávolítsuk azokat a homlokzati elemeket, amik útban lehetnek a szigetelés kialakításakor (eresz, antenna, vezetékek). A felületet tisztítani, portalanítani szükséges.
Hőszigetelő lemezek felragasztása és rögzítése
Minden esetben a hideg oldalon, azaz az épület külső felén helyezzük el az új szigetelést. A hőszigetelő lapok felragasztásának pontos menete és technológiája a szigetelés típusától függ. Jellemzően egy alsó kezdősíntől haladva kötésben kerülnek felragasztásra a lapok, amiket dübelezni szükséges. A megfelelő rögzítést követően élvédők és üvegszövet háló kerül felrakásra, ami tovább erősíti és védi az új szigetelést.
Fedőréteg
Végül a kész szigetelésre színezett vakolat kerül, ami az esztétikai megjelenés mellett védelmi funkcióval is rendelkezik.
Zárjuk le felülről is az épületet
A homlokzattal azonos jelentőségű az épület felső hőszigetelése. A munka lépései jelentős részben attól függnek, hogy a födém vagy a ferde tetősík kerül szigetelésre.
Födém típusához illeszkedő szigetelés
A födémet is a hideg oldalról szigeteljük, azaz a padlástér felől. A megfelelő szigetelőanyag kiválasztása a födém típusától is függ, de elmondhatjuk, hogy a rögzítés jóval egyszerűbb, mint a homlokzaton. Ugyanakkor érdemes lépésálló szigetelést választanunk, még akkor is, ha nem tervezzük a felületre való közvetlen lépést.
Járóréteg
A legtöbb szigetelőanyagot védenünk kell a nedvességtől és fednünk szükséges. Ezt a fedést érdemes úgy kialakítanunk, hogy egy járófelületet kapjunk. Ilyen módon tudjuk használni a padlásteret vagy később akár be is építhetjük azt.
Ferde tetősík szigetelése
A ferde tetősík szigetelésére akkor van szükség, ha a padlástér beépítésre kerül. Tulajdonképpen itt nem egy meglévő falazat utólagos hőszigetelését kell elvégezni, hanem egy szigetelt könnyűszerkezetes falat építeni a tető héjja alá. Az új fal rétegrendjében kiemelt szerepet kap a nedvesség elleni védekezés, valamint a hőszigetelő anyag elhelyezése. Akárcsak a homlokzatnál, itt is fontos, a sorrendiség: előbb a tetőt hozzuk rendbe, ha szükséges cseréljünk cserepeket, alakítsuk ki a nyílászárókat és csak ha már mindennel megvagyunk, fogjunk bele a szigetelésbe.
Ami rendre kimarad: az aljzat szigetelése
Végül essen néhány szó az aljzat szigeteléséről is. Ugyan fontossága nem mérhető a homlokzat vagy a tető szigeteléséhez, de ha teljesen szigeteletlen az aljzatunk, folyamatosan sugározni fogja a hideget a padló lakásunkba. Az aljzat szigetelését utólag jóval nehezebb kialakítani.
Ha van alattunk pince, akkor a szigetelést a hideg oldalon szükséges elhelyezni, azaz a pince plafonjára kell a lapokat rögzítenünk. Amennyiben nincs alattunk pince vagy szuterén, úgy a szigetelés csak a padló rétegei közé illeszthető be. Ennek hátránya, hogy a plusz réteg a belmagasságot csökkenti, ami sok esetben előnytelen.
(X)