A különböző térelemek és a térhasználat közötti optimális kölcsönhatás keresése érdekes építészeti probléma. Különösen összetett ez a kérdés a közösségi mikrokörnyezetek kialakítása során, ahol az építészeti, ergonómiai, ökológiai és energetikai elvárások rendkívül koncentráltan jelentkeznek. A doktori dolgozat az adaptív építészet lehetőségével foglalkozik a Soproni Egyetem Botanikus Kertjében. A tervezett épület formavilága dinamikus és játékos, szerkezete egyszerű és könnyen építhető, természetes alapanyagokat használ, és alacsony energiafelhasználással működik.

A vizsgálat három fő kutatási pillérre épült:

1. helyszínelemzés és térhasználati vizsgálatok,
2. adaptív térstruktúra fejlesztése,
3. természetes alapú anyag- és szerkezetkutatás.

Helyszínelemzés és térhasználat
A Soproni Egyetem Botanikus Kertje történeti jelentőségű, 17,2 hektáros védett terület, egyidejűleg fogadva be oktatási, kutatási és közösségi funkciókat. [1] 
A dolgozatírás első fázisa felmérések, ökológiai és funkcionális elemzések elkészítésével foglalkozott. Ennek keretében egyrészt geodéziai mérésekkel dokumentálásra került a közvetlen tervezési helyszín növényállománya és a kert közlekedési hálózata, másrészt a teljes épületállomány rendeltetés szerinti csoportosítása. 
A következő szakasz a használati intenzitást vizsgálta. A hallgatók és oktatók jelenléte a téli időszakokban volt jelentős, míg a látogatók inkább a nyári hónapokat részesítették előnyben. Mindhárom használói csoport hiányolta a kertből az egész évben használható közösségi épületeket és a fedett-nyitott pavilonszerű tereket. A javasolt beavatkozások központi eleme a kollégium épületeitől induló új körút, a Selmeci-sétány kialakítása volt, amire láncszerűen fűződhetnek fel a hallgatói, oktatói, látogatói igényeknek megfelelő adaptív mikroterek.
A hallgatói térhasználat sajátosságai kérdőíves felmérések és viselkedés-megfigyelések alapján kerültek feltárásra. A hallgatók a színeket, a funkcionális rugalmasságot, a klímát és a vizuális áttekinthetőséget tartották a legfontosabb términőségi tényezőknek. Az empirikus vizsgálatok megerősítették, hogy a térészlelés döntően nem tudatos folyamat, ahol a téri preferenciákat leginkább a korábbi tapasztalatok és a pozitív/negatív emlékek befolyásolják. [2; 3] A feltárt tényezők közvetlenül beépültek a térstruktúra tervezési elveibe, elsősorban a belsőépítészeti és infrastrukturális kialakításába, biztosítva, hogy a létrejövő környezet megfelelően támogathassa a használók fizikai, kognitív és érzelmi jóllétét. 

Térstruktúra fejlesztése
A tervezési koncepció középpontjában egy modulárisan kialakított mikrotérrendszer áll. Célja a hallgatói és oktatói jelenlét erősítése, az Egyetem közösségi identitásának növelése és a Botanikus Kert funkcionális gazdagítása. [4] Az épület a tervezett Selmeci-sétány elején helyezkedik el, ahol kulcsszerepet tölt be az épített- és természeti térstruktúrák hálózatának összekapcsolásában. A tervezett épület (új térstruktúra), három zárható és négy nyitott egységét egy határozott farács-szerkezetű hullámvonal köti össze. Megjelenése domináns, mégis játékos. Formavilága elhatárolást biztosít a természeti tértől, ugyanakkor „bútorszerűen” részt vesz a közvetlen térhasználatban is. 
A konstrukció belső tere, a selmeci bányász és a soproni erdész hagyományokra asszociál. Hangulata a bányajáratokat idézi, mindamellett helyiségeiből 360°-ban megfigyelhető a külső tér. A berendezése minimalista, a bútorok tevékenységorientáltan állíthatók.
Az infrastruktúrát intelligens rendszer vezérli. Érzékelők követik a napi és éves fény és hőhatásokat, valamint a levegő minőségét, a gépészet pedig kontrollálja a belső állapotokat. Az öntanuló felügyelet mellett a manuális szabályozás, és egyedi térhangulatok beállítása is lehetséges. 

Anyag- és szerkezetkutatás
A kutatás jelentős része a természetes alapú hőszigetelő anyagok fejlesztésére irányult. Nád- és kókuszrostok különböző arányú keverékéből cement- és poliuretán kötőanyagokkal préselt kompozit lapok készültek. [5; 6] A nád és a kókusz nemcsak ősidők óta részei az emberi építési folyamatoknak, hanem a fenntartható fejlődésnek is komoly szereplőivé válhatnak. Napjainkban a klímaszabályozásban jelentős szerepet játszó nádasok helyzete lokális és globális méretekben is veszélyeztetett, míg a kókuszfogyasztás folyamatos emelkedése miatt a járulékosan jelentkező kókuszszálak óriási mennyisége világméretű problémát okoznak. [7; 8] Mind a két alapanyag kiváló hőtechnikai, mechanikai és fizikai tulajdonsággal rendelkezik, a keverékükből előállított kompozit érdekes új megoldási lehetőséget jelenthet, valamint részt vehet a fenntartható építőipar jövőjében is. [9; 10] 

A természetes alapú kompozit táblák félszáraz, illetve hőpréses eljárással készültek. A fizikai, mechanikai és hőtechnikai tulajdonságok meghatározása MSZ szabvány szerint történt. Az eltérő keverési arányú kompozitok közül a több nádat tartalmazó lapok jobb hőtechnikai, míg a több kókuszszálat tartalmazó panelek jobb mechanikai tulajdonságot mutattak. A hővezetési tényező λ = 0,08–0,15 W/mK között alakult, ami jó értékkel közelíti a jelenleg forgalomban kapható természetes alapú hőszigetelő anyagok hőtechnikai értékeit. Az eredmények továbbá alátámasztották, hogy a nád–kókusz kompozitok kedvező páratechnikai tulajdonságokkal rendelkeznek, így eredményesen hozzájárulhatnak az egészséges beltéri klíma megteremtéséhez. Az alapanyagok között kialakult kötések ellenőrzése elektormikroszkóp segítségével történt. A morfológiai felvételek egyértelműen kimutatták, hogy az anyagok között létrejött kötés megfelelő, stabil. A kutatás ugyanakkor további vizsgálatok szükségességét hangsúlyozza a keverési arányok, előkezelési eljárások és gyártási műveletek optimalizálására. 

A tervezett épületben a természetes alapú kompozit anyagkombináció 45 cm modulméretű fa tartószerkezeti rendszerhez kapcsolódik. A vizsgált kókusz-nád és nád-kókusz kompozit táblák több rétegben töltik ki a kereteket. A szerkezetet végül lágy kókuszpaplan szigetelés színes, játékos farácsrögzítéssel zárja le. A rendszer könnyű és gyors építést tesz lehetővé, felhasznált anyagai pedig teljes mértékben visszaforgathatók a természetes körforgásba.

Következtetések és jelentőség 
A doktori kutatás adaptív építészeti kérdésekkel foglalkozik. Rávilágít arra, hogy az ember–tér–környezet hármasában értelmezett tértervezés képes olyan építészeti megoldást létrehozni, ami egyszerre reagál az egyéni és közösségi igényekre, a hely adottságaira, miközben energiahatékonyan működik, és megújuló anyagokat használ. 
A természetes alapú kompozitok építészeti alkalmazása nemcsak anyagtudományi, hanem társadalmi jelentőséggel is bír. Alkalmas egészséges terek létrehozására, ugyanakkor alacsony környezetterheléssel alkalmazható, gazdaságos gyártást és építést tesz lehetővé. Az eredmények közvetlenül hasznosíthatók további anyagfejlesztési projektekben, valamint az adaptív mikroterek jövőbeli tervezésében is. A prototípus megvalósítása pedig lehetőséget adna valós használati tesztekre és az építészeti koncepció folytatására.
A javasolt beavatkozások a Soproni Egyetem és a Botanikus Kert közösségi térhasználatát magasabb szintre emelhetik, és hozzájárulnak a hallgatói jóllét javításához.

Irodalom / References

• [1]     Soproni Egyetem, Egyetemi Élőnövény gyűjtemény honlapja, hozzáférhető: [utolsó belépés:2025-09-23].
• [2]     Mucsi, Zsuzsanna – Horváth, Péter György: „A térészlelés és térhasználat kognitív működése”, in Márfai Molnár László – Pásztory Zoltán (eds): Az alkalmazott művészet létmódjai és a kreatív ipar kihívásai napjainkban: Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar tudományos kiadványa, Soproni Egyetem Kiadó, Sopron 2023, (ISBN 978-963-334-453-8), pp 145-151, DOI: <10.35511/978-963-334-453-8.Mucsi_Zs-Horvath_P> [utolsó belépés: 2025-09-23].
• [3]    Bluyssen, Philomena: The indoor environment handbook: How to make buildings healthy and comfortable, Routledge, New York 2014. 
• [4]    Páricsy, Zoltán: „A PAVILON – Könnyen értelmezhető formájával”, Metszet, Vol 14, No 6 (2023), pp 46–51, [utolsó belépés: 2025-09-23].
• [5]    Hasan, Faridul – Mucsi, Zsuzsanna – Horváth, Péter György, et al: „Semi-dry technology mediated coconut fibre and energy reed straw reinforced cementitious Insulation panels”, Journal of Building Enginiering, Vol 57 (2022) pp 104825. DOI: [utolsó belépés: 2025-09-23].
• [6]    Hasan, Faridul – Mucsi, Zsuzsanna – Horváth, Péter György, et al: „Fabrication and characterization of lignocellulosic coconut and energy reed straw-reinforced methylene diphenyl diisocyanate-bonded sustainable insulation panels”, Construction and Building Materials, Vol 414 (2024), pp 134992, DOI: [utolsó belépés: 2025-09-23].
• [7]    Mucsi, Zsuzsanna: „Ellenállásra tervezve, Kókusz az építőiparban?”, Magyar Építéstechnika,No 3-4 (2022), pp 26-27. 
• [8]    Mucsi, Zsuzsanna: „Egységben az erő (Nád)”, Magyar Építéstechnika, No 8-9 (2022), pp 48-49. 
• [9]    Lukács, Viktória: „A nád (phragmites australis) genetikai diverzitásának vizsgálata pcr-rapd technikával”, Disszertáció (Doktori (PhD) értekezés), Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola (2009), hozzáférhető: [utolsó belépés: 2025-09-23].
• [10]    M. Ali: „Coconut fibre: A versatile material and its applications in engineering”, Journal of Civil Engineering and Construction Technology, Vol  2(9) (2011), pp 189-197, hozzáférhető: https://academicjournals.org/journal/JCECT/article-full-text-pdf/D540A213064> [utolsó belépés:2025-09-23].