Mint Dr. Köpeczi-Bócz Tamás, az EMMI európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár elmondta*, több programban szerepelnek összegek épületek energetikai javítására, aminek célja az olcsóbb működtetésen túl a fontos épületek megmentése, a szimbolikus helyek, találkozási helyszínek megtartása. Az állam „gondos gazdaként” feladatának tartja az épületek rendbentartását.
Konkrétan a KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) keretében 100 mrd forint jut állami épületek felújítására (oktatási, egészségügyi, szociális épületekre körülbelül hasonló arányban). Önkormányzati épületek energetikai felújítására 210 mrd forint lesz: a TOP és VEKOP (Településfejlesztési Operatív program, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) programokon keresztül országosan 190, közép-magyarországra 20 mrd forint jut (utóbbi Pest megyét és a fővárost jelenti).
A lakosság és a versenyszféra számára a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) keretében 100-150 mrd forintot biztosít e célra, és végül más, ágazati pályázatok energetikai részében még 18-20 mrd forint biztosított energiahatékony felújításokra.
Ezek a jókora összegek az uniós ciklus egészére vonatkoznak, de már idén felhasználható a KEHOP keretében 17 mrd forint összesen például egészségügyi, szociális épületek felújítására, jövőre pedig 30 mrd feletti összeg várható e célra. Oktatási területen a „komplex iskola” fogalma mentén a közösség számára is használható tornatermek, uszodák építése (terveztetése) is várható a felújítások mellett.
Az állami szándékok nyomán érdemes elgondolkodni a szakmának, mik azok a konkrét beavatkozások, amiket egy-egy konkrét épület esetében érdemes elvégezni. A gépészek már léptek, a kondenzációs kazánok kötelező voltát sikerült kilobbizni – alighanem milliárdokat kiszakítva a fenti keretből. Az építész szakma egyes képviselői ugyanakkor merényleteket voltak képesek elkövetni például téglaburkolatok ellen! Aki egy száz években mérhető élettartamú klinkerburkolatot sokkal gyorsabban avuló utólagos hőszigetelő rendszerrel képes lefedni, az egyéb aljasságokra is képes…
Egy szeptember 24-i konferencia épp e tárgykörben segít: Mit tegyünk, ha a homlokzati hőszigeteléssel tönkretennénk egy régi, szép épületet? Vajon a homlokzat vagy a tető hőszigetelésének javítása mellett milyen lehetőségeink vannak meglévő épületeink energetikai minőségének javítására? Mik az új, egyre szigorodó előírások mellett a lehetséges megoldások?
A BME Épületszerkezettani Tanszék és az Artifex Kiadó közös „Az épületenergetikai felújítások épületszerkezeti követelményei, lehetőségei és korlátai konferenciáján” az épületszerkezeti-energetikai felújítás szempontjainak, követelményeinek, szerkezet- és anyaghasználatának komplex szemléletű elemzésével ismerkedhetnek meg, tehát nemcsak az épületenergetikával foglalkozóknak, de minden építész számára hasznos a részvétel!

Részletes program és jelentkezés itt.

* Augusztus 26-án az "A tündérpalota energiahatékonysági felújítása" című rendezvényen.
Illusztráció: A Manzoni-palota Forliban, termofotó: Geom. Claudio Longagnani