A MOB és a BME vezetősége mellett a pályázat készítői, egyetemi professzorok és öt olimpiai bajnok is jelen volt a konferencián, sőt, San Franciscóból a világ legidősebb olimpiai bajnoka, Tarics Sándor is bejelentkezett. "A Műegyetemen csináltak belőlem embert" – mondta a 102 éves olimpikon, és azt is hangsúlyozta: a kudarcokat is el kell viselni a sikerek érdekében.

Az előadók az okos olimpia koncepciótól a közlekedésig sok fontos területet górcső alá vettek. A közlekedési koncepció például elsősorban villamosokra épít, még a 4-6-os villamosról is kitérnének szerelvények a csepeli szigetcsúcsra, a vonatok is megállnának, és új híd épülne a Gvadányi út vonalában. Mindezek középtávon egyébként is kellenének, és segítenék a pesti Dunaparton árválkodó Müpa és Nemzeti Színház városszövetbe illeszkedését, ami most megoldatlan. Egyébként az alapkoncepció a meglévő infrastruktúra és épületállomány "csúcsra járatása" az olimpia három hetében, nem új nagyberuházásokkal, hanem legfeljebb ideiglenes épületeket húzva fel a hosszú távon szükségeseken felül. A közelmúlt stadionjai szinte mind olimpiai helyszínek is lesznek, de egy-egy sportág még a városba is bekerülne: például strandröplabda a Városligetbe, a Csónakázó tó helyére, íjászat a Kossuth térre. Mint Fürjes Balázs elmondta, a nagy esély az "Agenda 2020", ami éppen azt célozza, hogy ne nagy metropoliszok, hanem nagyvárosok is rendezhessenek olimpiát. Ezt mintha ránk szabták volna: több helyszín (Győr, Székesfehérvár, Debrecen, Balaton, Miskolc), és kisebb nézőszámok. Tehát a lényeg – Pelikán lányával szólva – a "statuálás": meg akarja-e mutatni a NOB, hogy az új irányelvvel valóban új városok kerülnek helyzetbe. Mert, ahogy többen elmondták, az, hogy "már ránk kerülhetne a sor" az újkori olimpiai mozgalmat alapítók között, a sikeres olimpiai nemzetek között – ez kevés a győzelemhez. Az, amit a szakma felvonultatott: a tervek, a megvalósíthatóság – mindez kell: ha ebben hiba van, azon el lehet bukni a pályázatot, de nyerni nem ezekkel lehet. Ahhoz nem is csak a 100 NOB-tagot, hanem előbb a 28 sportszövetség vezetését kell megnyerni az ügynek, és legalább fele-harmada részben a politikán múlik, hogy – akár egy-egy rossz nyilatkozattal – ne rontsa el az esélyeket, hanem biztosítsa például a közvélemény támogatását is. Ez utóbbival a teremben nem volt gond: a megjelent, közel kétszáz szakember kivétel nélkül támogatta a pályázatot – a jelenlévőket erről megszavaztatták. (Nota bene: A népszavazási kezdeményezésről pedig elhangzott: azért felesleges, mert független közvélemény-kutatóval maga a NOB úgyis megszondázza a közvéleményt a döntése előtt Magyarországon; kétszer is.)

A konferencia után a Műegyetem aulájában az olimpikonokat köszöntötték, és sor került a "Vision Budapest 2024" hallgatói pályázat eredményhirdetésére is. Az aulában kiállították a Lakóépülettervezési Tanszéken készült féléves terveket is, melyek témája az olimpiai falu volt. (A képek között – a bal felső sarokban – bemutatott látványterv készítői: Ágó Jakab, Benedek Dóra, Csatai Döme, Dauner Benedek, Soós Tamás, Vida Zsófia; konzulens: Roth János DLA, Varga Tamás DLA.)

A Vision Budapest 2024 pályázat végeredménye:
A Bíráló Bizottság 3 db pályaművet megvételben részesített, ezek szerzői a következők:
Virt Márton (KJK)
Szilágyi Szabolcs (VBK)
Egri Mátyás, Nagy Gergely (ÉPK)
Díjazást nyert tervek:
V. díjat nyert: Deichler Tímea (ÉPK)
IV. díjat nyertek: Rádai Zita, Szigetvári Áron (VBK)
III. díjat nyertek: Bordás Mónika, Ónodi Bettina, Kovács Máté Gergő (ÉPK)
II. díjat nyertek: Dőry Bálint, Szabó Dániel (ÉPK)
I. díjat nyertek: Hargitai Bence, Peschka Krisztián (ÉPK)
(Utóbbi győztes pályamunka látható a képek között, balra fent)

További aktualitás: a konferencia napján hirdették meg az olimpiai pályázat "kisarculatának" megtervezésére kiírt dizájnpályázatot. Részletek itt.