Ennek ellenére becsléseink szerint a sajáterős építési tevékenység enyhe emelkedésnek indult. Úgy látjuk, hogy Horvátországban az építési teljesítmény 2011-ben elérte mélypontját és 2012-ben lassú növekedési pályára állhat.
Számításaink szerint nagy különbségek lesznek az ágazatok, és azon belül az alszegmensek között is. Potenciálisan a legjövedelmezőbb a mélyépítés lesz, azonban mivel ez az ágazat nagymértékben függ a közösségi kiadásoktól, növekedése függ az új kormány által 2012 elején bejelentett beruházási tervek sikerétől. Ha ezek sikeresen végrehajtásra kerülnek, a növekedés jóval meg fogja haladni jelenlegi (a tervvel kapcsolatban) mérsékelten optimista várakozásainkat. Továbbá, Horvátországnak még meg kell építenie több nagy volumenű mélyépítési projektet: az autópályaépítési program még nem fejeződött be. A kormánynak alternatív finanszírozási forrásokat kell majd találnia a mélyépítési, illetve egyéb projektekre. Finanszírozási tervet már készítettek a 2012-2015 közötti időszakra; csak 2012-ben 1.23 milliárd eurót terveznek befektetni, mely a befektetések aggregált szintjében 7.4 %-os emelkedéshez vezethet. 2012-ben a villamos energia termelésbe történő beruházások értékét 280 millió euróra, a vízzel kapcsolatosakat 120 millió euróra, az autópályaépítésbe beruházott összeget 200 millió euróra, az országos úthálózatba (autópályákon kívül) tervezett beruházást 300 millió euróra, és a vasútépítést 130 millió euróra becsüljük.
Főleg a nem-lakásépítés lesz az a szegmens, mely a leginkább fog profitálni az ország Európai Unióhoz való csatlakozása utáni jobb befektetési lehetőségekből (valószínűleg 2013. júl. 1.-je után). A nem-lakásépítés közvetlenül a vállalati és közösségi beruházásoktól fog függeni. Az utóbbiak, a 2012-es és 2013-as évek megszorító intézkedései miatt, valószínűleg erőteljesen csökkenni fognak. Mindazonáltal, a szociális objektumokban, a mezőgazdaságba, illetve egyéb szegmensekbe történő közösségi beruházások nőni fognak a 2013 után Horvátország számára rendelkezésre álló EU kohéziós alapok miatt.
A lakásépítés iránt hosszabb távon növekszik csak a kereslet, mert bár a lakosság száma csökken, a háztartások száma nő a háztartás tagjainak csökkenése és a fiatal családok hamarabbi függetlenné válása következtében. Ez növeli a keresletet a lakásépítés iránt, melyet azonban korlátoz a magas kamatok és a hitelkorlátozás miatti finanszírozási lehetőségek hiánya. Horvátország EU-csatlakozása és a válság enyhülése után viszont könnyebb lesz a hitelekhez való hozzáférés. A fellendülés éveiben történt túlzott építési tevékenység miatt az eladatlan lakások állománya hatalmas, és bár úgy tűnik a kereslet felszívja ezt az állományt, nem számítunk arra, hogy ez az újjáéledés fellendülést hoz a lakásépítésben 2014-re. Ami a lakásépítési építési engedélyek számát illeti, a 2011-ben kiadottak száma tovább csökkent, és évek óta először 10 000 alá süllyedt. Ez a közeljövőben megakadályozza majd az szegmens jelentős növekedéshez való visszatérését még abban az esetben is, ha a finanszírozás biztos lesz.

Buildecon 9 kelet-európai ország (Bulgária, Horvátország, Magyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna) építési piacára készít elemzést és előrejelzést.
Bővebb információ a mutatók típusairól és a tanulmányokról:
www.buildecon.com