– Itt vagyunk most! – és Nick egy keresztet rajzol a porba, majd szép lassan távolodik a kamera, és feltűnik egy fa, azután egy kerítés, néhány makett emberke, a Tehén, majd egy részletgazdagon kidolgozott teljes makett tárul elénk az erődről, és végül a sorompó is felmegy hogy egy modellvasút áthaladhasson a síneken. Ez a modell, azért volt BIM (bár ezt ők akkor még nem tudták), mert jól koordinált adatokat tartalmazott, többletinformációkat hordozott (pontosan megmutatta, hol és mikor kell áramtalanítani és átvágni a kerítést), ütközésvizsgálatok voltak végezhetőek rajta (a vonat és a tehén mozgása is pontosan követhető volt), a csapat minden tagja számára hozzáférhető volt – és talán egyedül parametrikus nem volt...

Jóval a Top Secret film után, a 2000-s évek elején kezdte pályafutását a BIM technológia, elterjedését elsősorban a legnagyobb amerikai CAD-szoftvergyártónak köszönheti, aki elsőként tűzte zászlójára és próbálta megismertetni a szakemberekkel. Később a többi nagy szoftvergyártó is felismerte a BIM-ben rejlő lehetőségeket és csatlakozott a technológia szélesebb körű elterjesztéséhez.
A BIM-et használó iparágak száma azóta folyamatosan nő, a BIM-adaptáció az építészek körében a legnagyobb, őket követik az építőmérnökök, majd a kivitelezők és végül az üzemeltetők (egyes becslések szerint világszerte az építészek 60%-a használ a projektjeinek több mint a felében BIM-et).

Mind a mai napig úgy kezdődik minden tervezői egyeztetés, hogy az előzetes DWG fájlok küldözgetése után, minden altervező kiteríti a maga tervlapjait a nagy-asztalon, és azok kölcsönös tanulmányozása során jönnek a felismerések:
- Te, ezt a födémáttörést kihagytad, Sanyikám!
- Lajos, nem rajzoltad be ezt a 30-as pillért!
- Azt tudtad Géza, hogy ez a válaszfal már két hete el lett tolva 4 méterrel emerre?
- Hova tűnt a kémény?
Ez így nem a BIM technológia! Ezeken a problémákon és az ebből következő lehetséges hibák megelőzésén tud segíteni, ha egy egységes épületinformáció-modellt használunk a csoportmunka alapjaként.

Nemrégiben megjelentek a piacon olyan cégek is, melyek BIM szolgáltatással foglalkoznak, ezek a tervezők és a beruházó között állnak. Működésük lényege: begyűjtik a terveket, adatokat a tervezőktől, alvállalkozóktól, ezeket bepakolják egy BIM rendszerbe, és ezt a kész rendszert egy egységben nyújtják át a beruházónak. A tervezés minden örömét és gyötrelmét meghagyják az építészeknek, és csak azzal foglalkoznak, amihez értenek: a BIM technológia adaptálásával, annak minden előnyét kihasználva egy jobb szolgáltatást nyújtanak a beruházónak.

A válság múlásával, a mikor remélhetőleg a beruházások beindulnak, addigra készen kell állnunk az új technológiák rutinszerű használatára, mert azokat – így a BIM-et is – a külföld már használja, és így jelentős versenyelőnyre tehet szert. Lépést kell tartanunk!