A társadalmi és szakmai vita nélkül megszületett változást nem mindenki nézi jó szemmel, hiszen így jócskán sérül Budapest egyedülálló panorámája. Számos jeles magyar építész aláírásával nyílt levelet adtak közre, melyet teljes terjedelemben közlünk.

Ne épüljön toronyház a Belvároshoz közel, a budai Duna-parton!

A Lágymányosi öböl partjára tervezett 120 méteres toronyház az alig egy kilométer távolságban lévő, 130 méteres Gellértheggyel vetélkedő magassága révén és a három kilométerre elterülő Várhegy fölé magasodva, súlyosan megzavarná az eddig harmonikusnak mondható budai városképet.

A magas házak építésének szabályozása Budapesten évtizedek óta meghatározóan fontos a városfejlesztésben. Először 1995-ben, majd 2002-ben, végül 2015-ben került elfogadásra egy-egy átfogó szabályzat. Mindhárom esetben rendszerelvű szabályozás történt, mert a várost irányító szakmai-politikai testület tudatában volt annak, hogy Budapest egyedülállóan szép panorámája olyan kincs, olyan történelmi örökség – és egyben Budapest legnagyobb attrakciója – amelyet védeni és őrizni kell.

A legutóbbi szabályozás alapját a Budapest 2030 című, hosszú távú városfejlesztési koncepció nyomán elkészült és jóváhagyott Településszerkezeti Terv képezte. A jogalkotó az egész várost kívánta szabályozni, annak érdekében, hogy ne esetleges döntések alapozzák meg a hosszú távú fejlesztést. A szabályozás toronyházak építését kizárólag a Csepel sziget északi részén engedte meg, nemcsak a várossziluett védelme érdekében, hanem közlekedési, szerkezetfejlesztési és területpolitikai megfontolásokat is figyelembe véve.

Fentiek alapján elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a jóváhagyott fejlesztési koncepciók és településszerkezeti tervek alapján elkészült szabályzatot egyetlen befektető vagy befektetői csoport igényeihez szabva, egyetlen telekre vagy telekcsoportra, a szakmai és társadalmi viták lefolytatása nélkül módosítsák.

Budapest, 2017. január 27.

Dr. habil Alföldi György építész-urbanista
Bardóczi Sándor okl. tájépítész mérnök
Dr. Brenner János okl. építészmérnök, c. egyetemi tanár, Hild-díjas urbanista
Csanádi Gábor szociológus
Kévés György Kossuth- és Ybl-díjas építész
Dr. Körmendy Imre építészmérnök, a MUT elnöke
Dr. Lányi András filozófus, egyetemi docens
Pákozdi Imre közíró
Dr. Schneller István építészmérnök, egyetemi tanár
Dr. Tosics Iván szociológus


Forrás: 24.hu