Névtelen vár
Timon 2024.10.15.

Jókai Mór Névtelen vár című romantikus regénye 1877-ben jelent meg. Az író legromantikusabb írása, igen bonyolult cselekményekkel. A francia forradalomban kivégzett királynő, Maria Antoinette lányát, Mariet (Pap Vera) a forradalom és Napoleon elől őrzi és rejtegeti a Fertő-tó partján álló kastélyban, a Névtelen várban a regény főhőse, a Magyarországra menekült emigráns francia főúr, Vavel Lajos gróf (Koncz Gábor).

A gróf a vár tornyában obszervatóriumot rendez be. A felállított távcsővel a szomszéd épületekben lakók életét tudja vizsgálni, szemmel tartani. A fogoly királylány is kukucskál a távcsőbe, bár arcát mindig fátyol fedi. A betyár Sátán Laci beszökik a várba. Vavel gróf megijed, hogy védencét elrabolhatják, ezért védőrácsot készíttet. Az ügyes asztalos-lakatos Mátyás mester (Zenthe Ferenc) csinálja meg a fogoly királylány számára a felülről leereszthető ráccsal ellátott ágyat. A vármegyei nemesek vezetője Bernáth alispán (Inke László) mint szomszéd meghívásra meglátogatja a grófot, de a találkozó nem sikerül, s elmenekül.

Marie beleszeret nemes védelmezőjébe, aki persze nem viszonozhatja vágybeli királynője érzelmeit. A gróf és a királylány nyomába küldött francia kémnő, Themire grófnő, Katalin (Tordai Teri) beleszeret a grófba, holott meg kellett volna szereznie tőle Mariet. Barthélemy de Fervlans márki (Szabó Sándor), a rettegett francia rendőrfőnök üldözi Marie-t, az álruhás francia királylányt a Moson megyei Fertőszeg nevű településen is. Vavel gróf Marie-t gyanútlanul Katalinra bízza. A gróf inasa Henry (Buss Gyula) volt. 

Jókai megírta a fertői lápvidék liliomos szerelmi történetét is. Hany Istók, a tó torz embere szerelmes volt az álruhás királylányba, és mindig gyönyörű virágokat vitt neki. A mondakör alapja az volt, hogy 1749. áprilisában kapuvári halászok egy gnómot, törpeszerű emberi lényt fogtak ki a lidércfényes mocsárból, akit a nép „hany”-nak hívott. A pap megkeresztelte a fiút. Ezt az eseményt az anyakönyvben is följegyezték. A tízéves fiú meztelen volt, nem beszélt és nyers húst evett. A monda szerint Istókot állítólag hódok nevelték, úgy úszott, mint a hal, ujjai között úszóhártya feszült, testét pikkelyek fedték. Ő volt a "magyar Maugli".

Napóleon seregei Magyarországra érkeztek. 1809. június 14-én volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, a győri csata, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt, és a francia túlerővel szemben vereséget szenvedtek.

 A gróf is a franciák ellen küzd saját huszárjaival. Fervlans márki csapataival körülveszi a Névtelen várat, ahol Marie rejtőzik. Vavel Katalintól értesül erről, és Sátán Lacit küldi a királylány megmentésére, miután ő segített a grófnak az ellenség legyőzésében, s így Vavel hívévé vált. Sátán Laci a franciák gyűrűjén át bejut a várba, és szerencsésen kimenti Marie-t. Vavel Lajos huszárjaival az utolsó pillanatban érkezik meg. A királylány megmenekül, de a kiállt izgalmak miatt megbetegszik és meghal. A tó vizébe temetik el. Halálos ágyán egymáshoz vezeti a két szerelmest: Vavelt és Katalint. Az író happy enddel írta meg regényét.  

A történet utóélete

Jókai Mór meséje a Magyarországon rejtőzködő francia hercegnőről. Kétrészes, 35 mm-es, fekete-fehér némafilm. Gyártó: Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. Rendezte: Garas Márton. Forgatókönyvíró: Vajda László. Operatőrök: Berendik István és Eiben István. Színészlista: Mária hercegnő – Almássy Sári, Themire grófnő – lengyel nemesi családban Chartorsyki Mária néven született Lázár Mária, Vavel gróf - Lukács Pál, Fervlans márki – Törzs Jenő. A film 3 millió 300 ezer Koronába került. Bemutató: Urania, 1920. december 3. és 10. A film elveszett.
A színes hat részes TV-sorozatot 1981-ben Zsurzs Éva rendezte. Hossza 360 perc. 2024. áprilisában a Duna TV vasárnap délutánonként 14.55-kor a sorozatot újra vetítette.

A helyszínek

Cervena Lhota (Vörös vár) Csehország

Cervena Lhota (Vörös vár)  Csehországban, Prágától mintegy 150 km-re délre, Jindrichov Hradec nevű várostól kb. 25 km-re északnyugatra egy magános sziklán áll, színét nevében hordozza. A vár a 16. században épült reneszánsz stílusban. A szikla körül a Dentensky patak elzárásával kis halastavat létesítettek, így az épület igazi vízi várrá vált, amelybe az eredeti függőhíd helyett ma kőhídon lehet bejutni. A kastély Vavel gróf rezidenciája volt.  

Ráckeresztúr, Magyarország

Ráckeresztúr kis település a Velencei-tó közelében, Fejér vármegyében. Pázmándy-Petheő-Lyka-Brauch kastély: a francia kémnő, Katalin háza. A kastély klasszicista stílusú, földszintes épület, 8 hektáros, arborétumszerű parkban fekszik. A két létesítmény meglehetősen távol esett egymástól, kb. 340 km-re, vagyis távcsővel nem lehetett egyikből a másikba átlátni.

Sopron, Magyarország

A kastély belső képei a Storno-házban készültek.

Képek:

  1. Cervena Lhota (Vörö kastély) Csehország. Itt forgatták a Névtelen vár című magyar TV-sorozatot
  2. Prága és Jindrichov Hradec ábrázolása Csehország térképén
  3. Ráckeresztúr, Pázmándy-kastély (forrás: feol.hu, fotó: Gajdó Ágnes)
  4. A női főszereplő helyszíne, Ráckeresztúr ábrázolása Magyarország térképén
  5. Soproni Storno-ház enteriőr
Címkék: