A kis kunyhó nagyjából 1200 méteres tengerszint feletti magasságban épült fel Dovrefjell és a Rondane nemzeti park határán. Európa utolsó érintetlen rénszarvascsordái vándorolnak évről évre a területen, amelyeket a tájba illeszkedő megfigyelőpontból lehet szemmel kísérni. Ezen kívül a terület számos ritka növény- és állatfajnak ad otthont.

A területre a turisztikai, bányászati, vadászati és katonai tevékenység is rányomta a bélyegét, és számos Norvég legenda, történet, népmese szól a vidékről. A nemzeti öntudatban nagyon is hangsúlyos e terület.

Erre az egyedülálló természeti, kulturális és mitikus tájra tervezni nagyon komoly építészeti kihívás. Fontos megtartani a lehetőségekhez képest a természet érintetlenségét.
Az építészeti koncepció a merev geometriai külsőt ötvözi az organikus belsővel. Mindezt egyszerű formában valósítja meg helyben fellelhető anyagokkal, csakúgy, mint a Norvég népi építészet:
- egyszerű formák,
- helyi anyagok.

Az épület dél felé nyílik meg egy fába vájt meleg odúval, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tájra. A faelemekből kivájt belsőépítészeti attrakció olyan, mintha az évmilliók során a szél csiszolta volna a sziklát, vagy akár egy kiszáradt fatörzs a zord és kietlen tájon.

Az építészeknek figyelni kellet az anyaghasználatra, hogy ellenálljon az épület az éghajlat viszontagságainak. A külső téglalap nyers acél borítást kapott; a választás azért esett az acélra, mert a területen a kőzetekben fellelhető a vas. A fenyőgerendákból épített ülőalkalmatosság 3D-s technológiával készült – számítógéppel vezérelt CNC-vel marták ki a faelemeket, amelyeket facsapokkal rögzítették egymáshoz.


Építészet: Snøhetta Oslo AS
Elhelyezkedés: Hjerkinn, Norvégia
Építés éve: 2011

Forrás + Képek: www.archdaily.com