Mit hozhat nekünk az 1032/2015 kormányhatározat? Egyelőre konkrétumok nélkül:

Górcső alá veszik a lakossági építkezést, és egyszerűsítik az építés teljes ügymenetét. Ennek keretében fény fog derülni a tervező pontos feladatára és jogi felelősségeire.

Válaszok fognak születni a szerzői jog kérdésében, és – úgy tűnik – ezzel párhuzamosan felül akarják írni a  köz- és EU-s pénzekből megvalósuló beruházások játékszabályait is az áttekinthetőbb és egységesebb eljárások reményében. (Ha az építész választhat, hogy tervezéssel vagy jogszabály-elemzéssel tölti az idejét, akkor minden bizonnyal az előbbit fogja. Az utóbbihoz általában nincs is képesítése – a szerk.) Az utóbbi miatt növelni fogják az állami szerepvállalást, kidolgozzák az  egyablakos e-építésügy részletes koncepcióját, és a kivitelezés átlátható nyomon követésének rendszerét. Az ígéret vonzó, de lássuk, mit tartogat még a határozat!

Felülvizsgálják a jelenleg érvényben lévő építésügyi hatósági eljárásokat a településrendezési tervek rugalmassá tétele érdekében, különös tekintettel a települések külterületeire és a sajátos területhasználat lehetőségeire. A Központi Statisztikai Hivatal bevonásával koncepciót dolgoznak ki az értékalapú területfejlesztésre. A tervek szerint a rendszer érzékenyebbé válik majd a többszintű tervezési és nyilvántartási módszertan segítségével. A tervezésre, az építésre és a  kivitelezésre „szakmaspecifikus” eljárási szabályelemeket alkotnak majd. A Balaton és környéke lehet ennek legnagyobb haszonélvezője, ahol külön gondot fordítanak a kiemelt üdülőkörzetének terveire. A településeken átrendezik a főépítészi jogköröket és országosan egységesítik a hozzá tartozó hivatali hierarchiát.

A tervpályázati rendszert is megmustrálják.  A kormány hatékonyabbá, átláthatóbbá és költségtakarékosabbá akarja tenni a építészeti tervek beszerzési rendszerét. A megnevezett cél ezen a területen is a jobb minőség. Vajon a struktúra egyszerűsége garantálni fogja a tervek objektívebb elbírálását is?

Végezetül néhány sommás terv. Felállítják a Magyar Építészeti Tanácsot, és kidolgozzák a Nemzeti Építészetpolitikát – egyelőre ismeretlen pontos célokkal és feladatkörrel. Az utóbbiról annyit tudni, hogy definíció szerint olyan politika, amely „a nemzetközi példákhoz hasonlóan képviseli a hazai építészet irányelveit”. A Miniszterelnökség az érintett miniszterekkel javaslatot tesz majd szemléletformáló és oktatási programok bevezetésére az óvodától a felsőoktatásig az épített környezet javítása érdekében. Hasonlókra Walter Gropius, a Bauhaus alapító mestere is tett már javaslatot közel száz éve. El sem tudjuk képzelni, hol tarthatnánk ma, ha ötletét akkor komolyan veszik.

 

A kormányhatározat szövegét megtekintheti az alábbi linken.
A kormányhatározatot ugyanitt részletesen ismerteti, valamint javaslatokkal is kiegészíti az Építésijog.hu szerzői csapata >>