Mikor fordult a Hörmann figyelme hangsúlyosan az építészek felé?

– A rendszerváltás után szinte azonnal, 1991-től megjelent Magyarországon a Hörmann, és mindjárt abban az évben részt is vettünk a Construma kiállításon. Csodálkozó szemek fogadtak – tényleg óriási volt az érdeklődés a lakosság, a kivitelezők és az építész tervezők részéről is. Mindjárt láttuk, hogy ha kreatív együttműködésről van szó, akkor leginkább az építészekre számíthatunk. Azóta is úgy tapasztaljuk, hogy ők a legfogékonyabbak az újdonságokra.

Azóta eltelt harminc év – változott valami ezen a téren ebben az időszakban?

– A 90-es években azért alapvetően még a vadkapitalizmus dúlt nálunk; a nagy multicégek kevésbé voltak jelen a piacon, az építőiparban az ilyen-olyan – néha bizonytalan hátterű – vállalkozások voltak a fő megrendelők. Ez azzal járt, hogy az építésztársadalom nagyon háttérbe szorult, egyszerű kiszolgáló szerep jutott nekik. Nem nagyon voltak kíváncsiak az ő szakmai vagy esztétikai szempontjaikra, csak a pénz számított, vagyis hogy az adott épületet, csarnokot minél olcsóbban meg lehessen építeni. Ez így volt egészen a 2000-es évekig. Aztán ez örvendetesen megváltozott: úgy látom, most nagyon gyakran az építészeken múlnak a beruházással kapcsolatos döntések, az ő szempontjaik érvényesülnek. Ma már elsősorban az ő feladatuk, hogy a szakértelmet, a szakmai és jogi követelményeket érvényesítsék a projektekben, és már inkább az építész gondolkodik a beruházó fejével, nem a kivitelező.

Vagyis főleg a megrendelői kör átalakulásából adódik ez a változás?

– Igen, de fontos ebből a szempontból a képzések beindulása is. A Hörmann által indított továbbképzésekre is gondolok, és azokra a színvonalas kreditpontos szakmai konferenciákra is, amiket például a Metszet folyóirat kiadója, az Artifex Kiadó szervez. Úgy gondolom, a szakmai fejlődést szolgálta az is, hogy rendszeresen elvittünk néhány építészt a müncheni Bau kiállításra, és gyárlátogatást is szerveztünk számukra. Építészhallgatóknak is meghirdettünk szakmai pályázatot, és a nyerteseket szintén gyárlátogatásra vittük ki – a visszajelzésekből tudjuk, hogy volt, aki ezen tett szert olyan kapcsolatra, ami a későbbi karrierjében segítette.

A 2000-es évek végén a gazdasági válság befolyásolta valamiképpen az építészek szerepét?

– Elérte a válság őket is, ezt jól láttuk akkoriban. Sok építésznek rövidebb-hosszabb ideig nem jutott megbízás. A három-négyéves hullámvölgy után aztán jött az új lendület, és megint sok lett a tervezési feladat. Sok színvonalas projekt született azóta, jó néhány esetben Hörmann-termékek felhasználásával, ami természetesen nagy öröm.

Nyilván közvetlen támogatást is ad a cég a Hörmann-termékek betervezéséhez…

– Ilyen közvetlen támogatást nyújtanak az ArchiCAD tervezőszoftverben felhasználható GDL objektumok, amelyek a Hörmann teljes termékskálájára rendelkezésre állnak. Hozzáteszem, hogy ma már ennek a szerepét egyre inkább átveszi a BIM Object, ami még hatékonyabban segíti a tervezést. Ezt a munkát az építész-tanácsadónk, Fülöp-Mészáros Katalin személyesen is támogatja, a nagyobb projektekben gyakran megkeresik őt már a tervezési szakaszban. És mivel a tervezés manapság gyakran a kivitelezéssel szinte párhuzamosan zajlik, nagyon fontossá vált, hogy az építészek napi szinten konzultálni tudjanak egy-egy részletkérdésben.

A „Hörmann-kapu” az elmúlt három évtizedben nálunk is általános – a márkanéven is túlmutató – fogalommá vált. Ez egyrészt nagy eredmény, másrészt talán eltereli a figyelmet arról, hogy ma már bejárati és beltéri ajtók is szerepelnek a kínálatban.

– Az eredeti „ipari és garázskapus” profilból kilépve az építészek számára folyamatosan váltunk először „acélajtógyártóvá”, az utóbbi két évben pedig már a minőségi fa Hörmann-ajtókat is megismerhette a szakma. Az a tapasztalatunk, hogy a piac ezt nagyon jól fogadta, és ebben megint csak az építészeknek köszönhetünk sokat. Alig kerültek ki a honlapunkra az új termékek, máris jöttek az érdeklődések, sok helyen számolnak velük, betervezik őket. Ebből egyrészt azt látjuk, hogy jó a honlapunk, másrészt azt, hogy érdemes az építészekkel jó kapcsolatot tartani, az ő nyitottságukra és kreativitásukra alapozni.

Eddig a főleg a múltról beszéltünk. Essen szó arról is: merre tart a Hörmann?

– A fenntarthatóság egyre fontosabb lesz. Az anyacégünk immár két éve kizárólag megújuló forrásokból származó energiát használ fel. Ha egyes részterületeken ezt mégsem tudja következetesen megvalósítani – például a cégautók használatában –, akkor ennek a környezeti hatásait faültetéssel egyensúlyozza ki. Nyugaton jól érzékelhető trend, hogy a cégek számára a nyereség és a forgalom mellett hasonló súlyú szemponttá válik a fenntarthatóság. Ha a most látható nemzetközi konfliktusok miatt az energiaellátással problémák adódnak, az csak erősíteni fogja ezt a trendet.

Érdekes, hogy nem az okosotthon-rendszerüket említette elsőként a jövő kapcsán… Pedig a Hörmann Smart Home központját nem is olyan régen harangozták be.

– Igen, szeretünk erről beszélni, jó médiatéma, érdekli az embereket. De az az igazság, hogy ennek a súlya még viszonylag kicsi, főleg a lakossági piacon van rá kereslet. Régebben egy lakóház építési költségeiben még csak 15-20 százalékot képviselt az elektromos és gépészeti hálózat és berendezések, ma már az 50 százalékot közelíti ez az arány. Egyre többen ismerik fel, hogy érdemes ezeket összehangoltan működtetni, automatikus vezérléssel.

Azt gondolná az ember, hogy az ipari épületek üzemeltetőinek még hamarabb fel kellene ismerniük ezt, hiszen a költséghatékonyság ott még fontosabb lehet.

– Egyetértek; például a Hörmann-gyorskapuk, rakodódokkok működtetésében érdemes lenne ilyen vezérléseket alkalmazni. Remélem, ez a fajta tudatosság növekedni fog. A másik dolog, amit nagyon remélek, hogy egyszer Magyarországon is olyan esztétikus, kreatív, színes ipari épületek fognak épülni, mint amilyeneket most Hollandiában vagy Németországban láthatunk.

Elmondhatjuk tehát, hogy a Hörmann, amelyik régebben kifejezetten egy nagyon is funkcionális termékcsoport – garázskapuk, ipari kapuk – gyártója volt, most egyre inkább az építészeti designt állítja a fókuszba?

– Így van, elmondhatjuk. Ezért is örülök, hogy az építészekkel nagyon jó együttműködést sikerült kialakítanunk az elmúlt évtizedekben.

B. G.