A Grand Paris projektjének ötletét még az előző államfő, Nicolas Sárközy vetette fel a francia fővárosban a tömegközlekedési hálózatot használó 7 millió utas napi gondjainak enyhítésére. A tervet az új kormány átdolgozta és a hálózat átadásának időpontját az eredetileg tervezett 2025 helyett öt évvel későbbre halasztotta. A 205 kilométernyi új, automatizált metróvonal 72 új állomással épül ki, csatlakozva a gyorsvasúti útvonalhoz. A jelenlegi 14 vonalból kettőt tovább fejlesztenek, valamint további néggyel bővülnek. Cél: az elővárosok közti összeköttetés zavartalan, gyors és hatékony működésének biztosítása, így kiiktatható a többszöri átszállás, s megszűnik a városközpont agyonterheltsége, s általa az északon található Orly-, s a délen lévő Roissy repülőtér gyorsabb, zavartalanabb megközelíthetősége is megvalósul. A kormány a beruházást részben uniós forrásokból valósítja meg, de a közteherviselés elveit alkalmazva, a párizsi régióban lévő irodákat is gyakorlatilag bevonja a fejlesztés finanszírozásának biztosításába úgy, hogy az eddig kivetett helyi adók maximalizálásának eltörlésével újabb forrásokhoz jut. Az adókból befolyó teljes összeget a projektért felelős Grand Paris Társaság számlájára utalják. A párizsi ipari és kereskedelmi kamara azzal számol, hogy 2015-től évente 2 százalékponttal, 2030-tól pedig 3 százalékponttal gyorsul majd Párizs gazdasági bővülése, aminek köszönhetően az adóbevételek növekedése elérheti a 60 milliárd eurót.

Az első lépésben, 3 metróállomás bővítése várható, amiből kettő tervezője már ismert, de a hónap végére a harmadik, a Saint-Denis Playel állomás tervezőjét is kiválasztják.

Az első állomás (Clichy-Montfermeil) a jól ismert Clichy-sous-Bois és Montfermeil térségében található, amely a 2005. évi heves zavargások egykori epicentruma volt. A 21.századi, ikonikus projekt tervezője az EMBT spanyol tervező iroda,(alapítója: Enric Miralles és Benedetta Tagliabue), mely a Bordas + Peiro nevű francia céggel működik együtt. Benedetta Tagliabue építész nemrég járt hazánkban, a design hét rendezvénysorozat keretén belül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tartott előadást . A világ mai építészetének egyik legismertebb fiatal építésze, számos elismerésben részesült. A tervei alapján építendő, 4800 nm alapterületű állomásépülethez különös, könnyed és lebegő pergola vezet, motívumrendszere az épület központi részén is fellelhető. Az egyes fémelemek színesek, egyediek, melyeken afrikai motívumok fedezhetők fel. Az ornamentika játékossága, a színek és motívumok változatossága az egész projekt eszmeiségét sugározza, vagyis a frissességet, az optimizmust, a pozitív gondolkodást.

A második, a La Bourget metróállomás győztes tervezője a brazil születésű és párizsi székhelyű Elizabeth de Portzamparc. Az utasok cikk-cakk mozgólépcsőn érkeznek a központi szerepet betöltő térre, ahol heti két alkalommal piac működik, ezért kerékpárállomást is kiépítenek. A 6800 nm állomás letisztult formavilágával, anyaghasználatával, a szépséges fa hangsúlyozott alkalmazásával, valamint a színek favorizálásával szintén hadüzenet az eddigi szürkeség és jelentéktelenség ellen. Ez az épület a fő csatlakozási pontja lesz a repülőtérről érkező utasoknak. A közölt Metró térkép mutatja a Clichy-Montfermeil és a Le Bourget metró állomások pontos helyét.
A számos metróállomás megtervezésére nemzetközi tervpályázatokat írtak ki, s olyan cégek jutottak tovább, mint például a Foster + Partners és az UNStudio.
Forrás: MTI; www.dezeen.com