Tervlap: A passzívház évek óta ismert fogalom, mintha az aktívház ennek az ellentéte lenne. Jól érezzük ezt?
Gunther Zsolt: Nem szeretem ezt az összehasonlítást, ezek nem egymással ellentétes, sokkal inkább párhuzamos fogalmak. A passzívház korábbi fogalom, amin az aktívház túllép: elve az, hogy több energiát adjon vissza, mint amennyit felhasznál, azaz pozitív az energiamérlege. Ráadásul az energetika itt csak egy szempont, fontos még a belső komfort: a légállapot, levegőminőség, világítás. Foglalkozik a környezettel is (életciklus-elemzéssel, a beépített anyagok felelős kiválasztásával). A megközelítés alapvetően más: holisztikus, az épület egészét nem szűkíti le egyetlen watt-per-négyzetméter adatra.
TL: Nem is lényeges itt az energiafelhasználás?
GZs: A 15 kWh/m²a korlát helyett itt az épületek energiafelhasználása gyakran 35-50 kWh/m²a, de megújuló energia termelésével ezt nulla alá viszi. Tehát tulajdonképpen továbbfejleszti, de egyben feje tetejére is állítja a passzívház-gondolatot.
TL:Ezért kellett egy új szövetséget létrehozni a már így is fölös számban lévő passzívházas szövetségek mellett?
GZs: Szerintem a két gondolat között nincs ellentét, hasonló cél érdekében létrejött elgondolások, amik közül az aktívház-koncepció kicsit tovább megy.
TL: Ezt a passzívházasok is így gondolják?
GZs: Nyilván nem, ezért is nem jó ezt szembeállítani, sértően fogalmazva. A passzívházak az épületintelligenciát nem használják, korábbi gondolkodáson alapulnak. Az aktívházak ugyanúgy használják a 21. század legfejlettebb technológiáját, mint az autók vagy háztartási gépek – a feladat az egyes megoldások összehangolása.
TL: De ezzel nem lesz az épületek beépített energiatartalma túl magas?
GZs: Itt egyensúlyra van szükség. Az energiamérlegbe a gépészeti „kütyük” fogyasztása éppúgy beletartozik, mint a világítás vagy éppen a konyhai készülékek áramfelvétele. Ezt kell ellensúlyozni azzal, ami energiát visszapótol az épület. Benne van ebben a zöldenergia is is, ami Magyarországon jelenleg 6-7 % – de Nyugat-Európában regionális vagy helyi hálózatokban ez akár 25 százalék vagy több is lehet. Ilyenkor eleve csak a 75 százalékot kell megújuló forrásból (fotovoltaikus elemek, hőszivattyúk, kollektorok) megtermelni.
TL: Mennyi idő alatt kell kitermelni a beépített energiatartalmat?
GZs: Harminc évre szoktak tervezni, és az építőanyagok gyártása, szállítása, beépítése során felhasznált energiát is beszámítani. Felújításnál persze más a helyzet, ilyenkor a meglévő állapot a zérópont.
TL: Mindezen tervezési elvhez miért van szükség nemzetközi szövetségre? Minősítéseket dolgoznak ki?
GZs: Nem, a minősítés üzleti vállalkozás, a különböző minősítések (LEED, stb.) kiadása profitorientált magánvállalkozások feladata. Az aktívházszövetség ajánlásokat, előírásokat dolgoz ki, melyek bekerülhetnek a törvényekbe, rendeletekbe.
TL: Mit tudott vagy tud ezügyben felmutatni a szervezet?
GZs: Még csak egy éves a szövetség, a valós munka pedig alig fél éve kezdődött, még kialakulóban vannak az aktivitások. Az activehouse.info oldalon megtalálhatók már a széleskörű specifikációk, amik aktívházaknál használhatók. Az első aktívházak már megépültek, ezek tapasztalatai alapján ezek a specifikációk is módosulhatnak.
Tehát ez a szövetség még nem egy széleskörűen kiépült szervezet, de nincsenek is benne megélhetési aktivisták.
TL: Te hogyan kerültél kapcsolatba a szövetséggel, melynek most alelnöke vagy?
GZs: Az első aktívház-konferencia főtámogatójának, a Veluxnak a segítségével: ők javasolták, hogy dolgozzam ebben a szervezetben, és én láttam ebben fantáziát. Gyakran látni, hogy a passzívház koncepció mögött erős lobbi, de csapnivaló építészet áll. A dán példák mutatják: lehet az építészetet másként alakítani. Ki akartam próbálni, tudok-e kreatív alkotást létrehozni az ilyen esetekben erős mérnöki csapat mellett.
TL: Sikerült? Egyáltalán van aktívház megbízásod?
GZs: Nincs. De az elemeket megpróbáljuk minden projektünkbe beépíteni, és sokszor ez sikerül is. Ha nem is teljeskörűen, de egyes elemeivel (légállapot, fény, okos szellőzés) jelen van az aktívház-gondolat nálunk. Az első, koppenhágai dán példán is látszik, milyen komoly mérnökcsapat állt mögötte, hiszen ezek még prototípusok, nem rutinszerű munkák. De bizonyos elemeket mindenki tud használni. Nem kell a spanyolviaszt feltalálni, csak a meglévő elemeket egy jó alapgondolat mentén összerendezni.
És ha nincs meg lehetőség a komplett megvalósításra, azok előkészítésére, a későbbi hely biztosítására mód van.
Így tehát az első aktívház-konferencián (Intelligens épülettől az aktívházig - a szerk) való részvétel mindenképp hasznos lehet. (Jelentkezés itt)