Passzívház egy szurdok peremén
Természetközeli otthon az építész szülei számára
sebesp 2025.02.21.

Torontótól északra, a Don-völgy szurdokának szomszédságában található a West Don Ravine Passzívház projekt, amely Gregory Rubin vezető építész személyes indíttatásából született. A projektet szülei megbízásából valósította meg, akik több mint 15 éves tapasztalatára támaszkodva teljes alkotói szabadságot adtak első saját tervezésű épületének megalkotásához.

A ház tulajdonosai régóta éltek a helyen, és mindig is csodálták a közeli szurdokot. Nyugdíjhoz közeledve egy kisebb, könnyebben fenntartható otthonra vágytak, amely jobban illeszkedik jövőbeli igényeikhez. Az új házat a meglévő háromszintes épület helyére tervezték. Egy 2013-as jégvihar pusztításának tapasztalata arra is ösztönözte a házaspárt, hogy olyan otthont építsenek, amely ellenállóbb az éghajlatváltozás hatásaival szemben.

Bár eredetileg nem volt cél a passzívház minősítés elérése, Rubin hamar felismerte ennek koncepcióját és a környezettudatos építészet jelentőségét. Mivel a minősítés szigorú, tudományos alapú energiatakarékossági előírásai elérhetőnek bizonyultak, hamarosan a projekt meghatározó vezérvonalává váltak.

A passzív tervezés abból indul ki, hogy az energia a jövőben elektromos és megújuló forrásokból fog származni, ugyanakkor egyre nehezebben hozzáférhető lesz. A cél egy jövőbiztos épület létrehozása, amelynek első lépése egy szuperhőszigetelt szerkezet megalkotása, amely drasztikusan csökkenti a gépészeti rendszerek igényét.

A tervezés középpontjában az állt, hogy a ház bármely pontjáról vizuális kapcsolat legyen a környező természettel. A ház elrendezése és a kültéri kertek fokozatosan lejtve vezetnek a szurdok felé. A szabályozásokra való tekintettel a tervezés célja az volt, hogy az új ház a korábbi épület alapterületére korlátozódjon, a környező növényzetet a burkolatok helyett őshonos növények telepítésével növelve, így természetesebb környezetet teremtve.

Két különálló szinten helyezkednek el az épület helyiségei, a déli oldalon az utcaszinti bejárat, míg az északi oldalon egy alsó szint kapcsolódik a szurdokhoz. A felső szinten található a garázs és a fő hálószoba, amelyet egy terrakotta panelekkel burkolt központi galéria választ el a két irány között.

A bejárati előcsarnokból egy födémbe vágott nyíláson keresztül rálátás nyílik az alsó szint tereire. Déli irányban süllyesztett kert fut végig az épület előtt, ahonnan egy nagy üvegablakon keresztül bőséges természetes fény jut be a társasági terekbe, árnyékkal tompított hatást kölcsönözve a terrakotta árnyékoló által.

Észak felé fordulva az alsó szinten található fő lakóterek teljes üvegfalon keresztül nyílnak a szurdokra. Az északi üveg homlokzat összeköti a belső tereket a természettel, míg a külső teraszok fokozatosan lejtve vezetnek a szurdok felé.

A passzívházas elvek figyelembevételével a tervező ügyesen oldotta meg az északra néző homlokzat kihívásait. Gondosan kiválasztott anyagokkal és alapos értékelési folyamattal sikerült teljesen transzparens üveghomlokzatot kialakítani anélkül, hogy az veszélyeztette volna az épület hőszigetelését.

A ház téglalap formája és funkcionális elrendezése lehetővé tette az épület és a kültér integrációját. A passzív fűtési, hűtési és világítási technikák mellett olyan anyagokat alkalmaztak, mint a terrakotta és a látszóbeton, amelyek harmonikusan kapcsolják össze a belső és külső tereket.

A főbb anyagok között megtalálható a természetes árnyalatú terrakotta, kékes tónusú terrakotta elemekkel kombinálva, helyi mészkő a közösségi terekben, valamint kőrisfa burkolatok a privát zónákban. A szülői hálószobában eltérő színű fenyő burkolatok idézik meg a lombház érzetét, amely személyes jelentőséggel bír az ott lakók számára.

A Poiesis Architecture átfogó kutatást folytatott és szakértői csapatot vont be a projektbe, hogy a ház gépészeti rendszere megfeleljen a passzívház szabvány követelményeinek. Szakértők bevonásával alakították ki az épületautomatikai rendszereket, amelyek biztosítják a természetes fény és az árnyékolás optimális használatát.

A kivételesen jól szigetelt és légzáró szerkezet révén a belső terek hőmérséklete és páratartalma is állandó marad egész évben. Az átgondolt nyílászáró-elhelyezések maximalizálják a természetes fény bejutását anélkül, hogy az épület energetikai teljesítményét rontanák.

A West Don Ravine passzívház egy hétköznapi modern stílusban megtervezett, fenntartható és jövőálló lakóház, amely szervesen kapcsolódik a természethez, és az energiahatékony építészet egyik kiemelkedő példája.

Képek: v2com / Doublespace Photography

Címkék: passzívház, energia- és környezettudatosság, Kanada, villaépítészet, poiesis architecture