A magyar építészet hosszú ideje kettős válságban működik. Egyszerre gyengült meg a szakmai autonómia és az építészet iránt érzett közbizalom. Az építészetet egyre inkább adminisztratív, politikai és gazdasági szempontok irányítják, miközben háttérbe szorult a minőség, a nyilvánosság és a szakmai vita kultúrája.

A 2026-os választások eredménye lehetőséget teremt arra, hogy újragondoljuk a magyar építészeti közélet működését. Nem pusztán intézményi korrekciókra van szükség, hanem szemléletváltásra: nyitottabb, átláthatóbb és szakmaibb rendszerre.

Az elérendő főbb célok a következők (a részletes kifejtés google drive fájlban olvasható):

1. Az építészet társadalmi ügy

• az építészeti kultúra közvetítésének fontossága,
• működő civil és szakmai szervezetek, mint a KÉK és a MÉSZ fontossága,
• a magyar építészet nemzetközi jelenlétének erősítése.

2. Építészeti közélet

• alapvető érdek a helyi szakmai közösségek megtartása,
• regionális, önszerveződő szakmai műhelyek létrehozása.

3. Méltányos és átlátható díjazás

• országos szinten érvényesíthető díjszámítás kidolgozása a minimáldíj meghatározásával együtt,
• a méltányos és átlátható díjazás legyen a minőség egyik alapfeltétele.

4. A közbeszerzési rendszer reformja

• a közbeszerzési eljárást építészeti tervezési feladatok esetében kerülni kell,
• az árverseny önmagában nem alkalmas építészeti minőség létrehozására,
• amennyiben a közbeszerzési eljárás kivételes esetben elkerülhetetlen, az egyedi feltételek referenciafeltételeit mindenképpen kezelni kell szakmai alapon.

5. A tervpályázat visszaállítása

• nincs építészeti minőség nyílt szakmai verseny nélkül. Ez a fiatal építészek munkához jutásának fő lehetősége, részvételüket a pályázati rendszer egyszerűsítésével biztosítani kell,
• a tervpályázat nem adminisztratív teher, hanem a közérdek egyik legfontosabb garanciája.

6. Egyszerűbb építési jogrendszer

• az építési szabályozás mára túlbonyolított,
• az építési törvényt, a TÉKA-t és a kapcsolódó szabályozásokat újra kell gondolni, és egyben egyszerűsíteni.

7. Működő hatósági rendszer

• az építési engedélyezési eljárásnak gyorsnak, átláthatónak és kiszámíthatónak kell lennie,
• a személyes ügyintézés lehetőségét meg kell őrizni.

8. Főépítészek és tervtanácsok

• a főépítészi szerep ne legyen ízlésdiktátum,
• a tervtanácsok működését átláthatóvá és szakmailag ellenőrizhetővé kell tenni.

9. Az akadémiai rendszer újragondolása

• két párhuzamos művészeti akadémia hosszú távú fenntartása szakmailag és gazdaságilag is nehezen indokolható,
• a közpénzből finanszírozott intézményeknek átláthatóan, számon kérhetően kell működniük.

10.  A kamara szerepének újradefiniálása

• a Kamara felelősségvállalásának megteremtése, feladatköreinek egyértelmű szétválasztása, mert jelenleg a szakmai, jogi, kulturális funkciók keverednek,
• a Kamara tagjai irányában vállalja fel érdekeik védelmét.

Az építészet jövőjének alapja a szakmai függetlenség, az átláthatóság, a minőség és a közérdek. Az építészek véleményét a lakhatási, oktatási, egészségügyi, közlekedési és más fontos fejlesztések tervezésekor is figyelembe kell venni.

• Czigány Tamás, CZITA Építésziroda
• Dajka Péter, Puhl és Dajka Építész Iroda
• Dévényi Márton, MARP Építész stúdió
• Fajcsák Dénes, Arkt Építész Stúdió
• Gunther Zsolt , 3h építésziroda
• Kertész András Tibor, Avant-Garde Építész Stúdió
• Nagy Iván, NXP.A
• Román László, LEN Architects
• Schüller Ferenc, Schüller és Társai Építésziroda
• Vincze László, V+L Stúdió
• Wéber József, Wéber Építész Iroda

A petíció itt aláírható.