Piaci hangulat
A sashalmi piac és közösségi ház
EKT 2012.03.14.
Ahogyan az író, életében megismert, megfigyelt emberekből, saját emlékeiből, történetekből, szellemi inspirációiból gyúrja karaktereit, az efféle motívumok az építész számára sem lehetnek közömbösek.

Dédszüleim a szombatot a piacon kezdték, s látogatóba menvén hozzájuk, bőségesen kijutott a piacozás élményéből – szóban elmondva, és ebédre feltálalva. E kettő a piac. Az egészséges, friss áru, és a „személyre szabott” információ, a sűrű lokalitás, a személyesség. A családi ebéd a piacon kezdődött.

Sose halunk meg… - itt játszódott a Sashalmi piacon

Régimódi kis piac volt. A területét két részre osztó Margit utca felé hátukkal forduló árusító bódék sora, mindenféle anyagból összeépítve, műanyag hullámlemez fedés a kofaasztalok felett, az utca másik oldalán a régi kis földszintes beton piacépület, körben hozzáragasztott üzletecskékkel.
Mindezekből a szellemi és tárgyi inspirációkból néhány momentumot beterveztünk. Volt lehetőség piactér létrehozására mindavval a jelentésbeli tartalommal, ami ehhez a kifejezéshez térszervezés tekintetében társítható. Aktív és átjárható térfalak által közrezárt térség, melyben belső másodlagos struktúra él, jól azonosítható részekből összeálló, mégis változatos egész. Sashalom e része kisvárosias, kijjebb kertvárosi jelleggel, alacsony földszintes, egy emeletes magastetős házak, fontosabb utcák kereszteződése körül zártsorúvá „sűrűsödve”. Az általunk képzelt tető – mely a funkcióból eredően nagy felületű, tehát alapvető formaképző elem –, illetve a tömegképzés, ezt a nyeregtetők sokaságából összeálló felületet egészíti ki a piac közel egy hektáros területén.

Ponyvák alatt zajlik az élet

A tetők alá külön paviloncsoportokba rendeztük el a zárható üzleteket, köztük közlekedőkkel, a teresedésekben kofaasztalokkal, az általános piacon városiasabb miliővel, az ökopiacon nyílt, piacos jelleggel. A tetők alatt van a közösségi terem és a bisztró külön épülete is. A környező utcák és a belső piacterek között a pavilonok elhatárolják, a tetők viszont felettük összekötik a környéket a piaccal. A főbb irányokat kapuk jelzik. A nagyobb síkokat kisebb átjárók, a „bazársor” pavilonjainak hullámzása tagolja, itt is, ott is kijáratokkal, kilátással, kapcsolattal a szomszéd utcák, házak felé, hétvégente nagy nyüzsgéssel.
Igyekeztünk megtartani azt, ami a filmen hangulat volt, bár a valóságban már a múlt. A tetőket alulról ponyva takarja, oldalról nagy ponyvafelületek védik. Ez a megtalált megoldás olyan anyagot adott a kezünkbe, mely jól alakítható, kapcsolatban van a funkcióval, felidézi a városi piacok belső burkolatát, anyagát, takarja a tetőszerkezet elemeit, de nem költséges homlokzati bőr (skin). Az egész együttes legfontosabb anyaga lett. A közösségi terem süllyesztésének köszönhetően része tud lenni az egységes formának, szükség esetén az árnyékoló-takaró ponyvákkal a térből kikapcsolható. Homlokzata a szökőkút és a tér háttere, mely viszont közösségi alkalmakkor a terem előtereként szolgál. A mellette kialakított átjárón át a régi iskola tornyára látni. Hátsó oszlopsoros homlokzatával az iskola kertjének terveztünk térbeli zárást, fáinak hátteréül, védve az erre nyíló termeket a piac zajától.
Az önkormányzat nem zárt csarnokot, bevásárló üzletházat épített, hanem korszerű, de valódi piacot – sőt piacteret. A cél a piac funkció mellett egy új kerületi központ kialakítása, mely a különböző használati módok (napi piac, sportesemények, ünnepi bazárok, karácsonyi vásárok, önkormányzati kulturális- és iskolai rendezvények, gasztronómiai programok), és az eltérő használói körök együttes jelenlétével egész nap mozgásban lehet.
Kifejezett célunk volt, hogy új anyagokat keressünk régi feladatokra, kerüljük a divatépítészeti sablonokat, a meghökkentő, vagy drága anyagok helyett a funkcióval és a környezettel harmonizáló megoldásokat használjunk, az alaprajzi kialakítás és térképzés inkább az ebből nőtt formán alapuljon, mely azt mintegy észrevétlenül szövi egybe.

A piac nem butított pláza

Kerestük a módját, hogy karakteresen visszaadjuk saját önálló jelentését, megtaláljuk lehetséges sajátosan mai formáját. Nagy alapterülete ellenére a környékhez illeszkedően alacsony, napos homlokzatok és a tagolt terek éppen úgy részei e megújuló kertvárosi világnak, mint ahogyan a hagyományos piac - mint érezhetően újraéledő funkció és a szó maga - is az. A mindezt lehetővé tevő szellemi momentumok nagyon fontosak voltak ebben a munkában.


Sashalmi Piac és közösségi terem
1163 Budapest, Sashalmi tér 1.

Megrendelő: Budapest XVI. kerület Önkormányzata, Kovács Péter polgármester
Projektvezető: Tóth Miklós főépítész
Műszaki ellenőrök: Kaczur Ilona, Gémes Sándor, Illés István, Kovács Tibor

Generáltervező: Emődi-Kiss Tamás és Horváth Ákos építészek
EKHO Építész Műterem Kft.
Tartószerkezet: Rudi Tamás (R3-Stúdio Kft.)
Acélszerkezet tervező: Hortobágyi Zsolt (BME)
Épületgépészet: Erhardt Péter, Erhardt Lajos (Novoterv Kft.)
Épületvillamosság
és gyengeáram: Hodruszky Ferenc, Kajtán László, Ritzl András
Zöldfelület: Hlatky Katalin (Léptékterv Tájépítész Iroda Kft.)
Tűzvédelem: Bárdi Albert
Margit utca piacok közötti szakasza: Pappné Juhász Ildikó (Console-Bau Kft.) az EKHO koncepcióterve alapján

Szökőkút terv: György Kata képzőművész
Betonszobrász-kivitelező : Varga Zoltán Zsolt - St.Art 97 Bt.

Generálkivitelező: Épkar Zrt.
Műszaki vezető: Elek Norbert projektigazgató

Műszaki ellenőr: Épber Zrt., Pálinkás Antal

Építési alapterület: 7874 m2
Hasznos alapterület (épület+piactér): 3202 m2

A projekt az Európai Unió támogatásával épült: 2010-2011.

Címkék: