Az EECFA előrejelzése szerint a román építési piac idén és jövőre is bővülni fog. Ennek fő mozgatórugói az alacsony kamatlábak, a többletlikviditás (melyek a lakásépítést támogatják), illetve a 2014-2020 közötti EU kohéziós alapok (melyek a mélyépítést növelik). A járvány ugyanakkor negatívan hat az építőiparra, elsősorban a szálloda- és étteremépítésre és az irodaépítésre. Az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze (RRF) egy lehetséges finanszírozási forrás mely segíthet ellensúlyozni ezeket a negatív hatásokat, és a közeljövőben pozitív növekedési pályán tarthatja majd Románia építési piacát. A PNRR (Románia Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve) hatását az maximalizálná, ha a mérföldköveket és célokat határidőre teljesítené Románia, és az, ha a Tervet saját forrással vagy más uniós pénzekkel együtt használnák fel. Ha megvalósul a Terv, az pozitív lehet az építőipar egészére is.

Románia Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve

Románia Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében (román rövidítés: PNRR) vannak azon projektek és intézkedések, melyeket Románia meg kíván valósítani azért, hogy részesüljön az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből (RRF) mely egy ideiglenes eszköz a járvány tagországok gazdaságára gyakorolt hatásainak mérséklésére. A teljes finanszírozási költségvetés 723,8 milliárd euró (ebből 29,2 milliárd eurót kaphat Románia). Az RRF minimális célokat határoz meg az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások (37%) és a digitális kiadások (20%) tekintetében, amelyeket Románia vállalt, hogy túllépi (41%, illetve 21%). A PNRR 171 intézkedést tartalmaz (ebből 107 beruházás), és hat olyan pillére van, melyek egybecsengenek az RRF pilléreivel.

A teljes összegből Románia 14,2 milliárd euró támogatást és 14,9 milliárd euró hitelt kaphat (ez a 2019-es GDP 13,09%-a). Az egyes források 13%-át kitevő előfinanszírozást kap Románia, a fennmaradó hitelek és támogatások legfeljebb 10 részletben érkeznek, melyek az EU-val a PNRR-ben lefektetett mérföldkövek elérésétől függenek. Ezen mérföldkövek számos jogi, szakpolitikai és közigazgatási reformot, valamint a beruházások határidőre történő befejezését tartalmazzák. Tehát az összegek késve érkezhetnek, vagy akár vissza is utasíthatja az EU a fizetést, ha Románia nem teljesíti a mérföldköveket és célokat.

Hatások az építőiparra 

Lakásépítés

A PNRR-ben új lakásépítés és lakásfelújítás is szerepel. Felújításra 1 milliárd eurót különítettek el mintegy 4,3 millió m² lakás energiahatékonyságának javítására (összehasonlításképp: 2019-ben a teljes román lakásfelújítási piac 800 millió eurót tett ki az NSI, a Román Statisztikai Hivatal, szerint). Ennek az intézkedésnek a határideje 2026 júniusa. Első lépésként a kormánynak országos támogatási rendszert kell létrehoznia (2022 márciusáig), és a helyi hatóságok ítélik oda a tényleges szerződéseket.

Új építés tekintetében 4 418 új lakást terveznek építeni hátrányos helyzetű fiataloknak, és 1 104-et pedagógusok és egészségügyi dolgozók számára olyan településeken ahol nincs iskola és orvosi ellátás. A szerződések kiosztása az önkormányzatok feladata lesz az országos támogatási rendszer szerint. 2022 a szerződések kiosztásának a határideje, a tényleges kivitelezésnek pedig 2026-ig kell megtörténnie. Ennek az intézkedésnek viszont a szegmensre gyakorolt hatása meglehetősen csekély, hiszen 2019-ben például 67 488 új lakás épült (forrás: NSI).

Nem-lakásépítés

A PNRR-ben nem-lakáscélú építés is van és főleg az egészségügyet, az oktatást és a középületeket érinti. Az egészségügyi és oktatási projektek összköltségvetése meghaladja a 4 milliárd eurót, ha az eszközöket is beleszámítjuk. Összehasonlításképpen, 2019-ben az egészségügyi, oktatási és rekreációs épületek építése 284 millió euró volt (forrás: NSI), így a PNRR hatása itt meglehetősen nagy lehet.

Tervezett egészségügyi beruházások:

• 2023 végéig: 3000 háziorvosi praxis felújítása 
• 2024 végéig: 25 intenzív osztály korszerűsítésével/bővítésével 124 újszülött intenzív ágy létrehozása, illetve 30 járóbeteg-ellátó egység építése vagy felújítása
• 2025 közepéig: 200 művelődési ház építése vagy felújítása
• 2026 közepéig: 25 új kórház részfinanszírozása, ahol a hangsúly az épületek energiahatékonyságán van (az orvosi műszereket is finanszírozzák).

Tervezett oktatási projektek: 

• 110 új gyermekgondozási létesítmény (230 millió euró)
• 10 vegyes integrált szakképző campus (338 millió euró)
• 300 000 m² oktatási helyiség felújítása, további 46 400 m² „zöld” építés és 3 200 elektromos iskolai kisbusz vásárlása (425 millió euró)
• 19 520 olvasóhely, 6 625 menza és 19 130 diákszállás építése és korszerűsítése egyetemeknek (260 millió euró)
• 75 000 tanterem és 10 000 labor felszerelése (600 millió euró).

A Tervben 2,3 millió m² középület felújítása is szerepel (melynek központja az energiahatékonyság javítása) 1170 millió euró összköltségvetéssel, illetve további 1,3 millió m² részleges felújítás (575 millió euró). Ehhez viszonyítva, 2019-ben az összes adminisztratív épület szegmensben kevesebb mint 266 millió eurót fordítottak felújításra (forrás: NSI), így itt is a PNRR segítheti a szegmens növekedését.

Mélyépítés

A PNRR több mélyépítési szegmenst is megcéloz, különösen a közműveket, a közlekedést és az energetikát. 

A közművek tekintetében a vízhálózatot 1600 km-rel, a csatornahálózatot pedig 2900 km-rel bővítenék 2026 közepéig 800 millió euró értékben (2020-ban az előző évhez képest a ezek 1500 km-rel, illetve 1898 km-rel nőttek, így ez gyakorlatilag a jelenlegi éves teljesítményhez hasonlítható ebben a szegmensben). Egy másik fókuszpont a hulladékgazdálkodás ahová 1239 millió eurót különítettek el különböző hulladékgyűjtési, monitoring- és újrahasznosítási beruházásokra.
 
A fenntartható közlekedés a teljes PNRR költségvetés több mint 1/4-ét teszi ki 7,62 millió eurós költségvetéssel:

• Vasúti infrastruktúrára 3,480 milliárd euró: 2426 km vasútfelújítás, 315 km korszerűsített vasút és 110 km villamosított vasút (míg 2019-ben a vasútépítés értéke 185 millió euró volt az NSI szerint).
• Autópálya építésére 3,095 milliárd euró 429 kilométeren (ez megegyezik a 2012 és 2020 között elkészült új autópályahosszal). A program több szakaszt finanszíroz az A1-es, A3-as, A7-es és A8-as autópályákon (míg 2019-ben 227 millió eurót költöttek autópálya-építésre az NSI szerint).
• Metróra 600 millió euró: Bukaresten 5,2 km, Kolozsváron 7,5 km.
• Zöld közlekedésre 620 millió euró: elektromos járművek töltőállomásai (52) és városi kerékpárutak (1091 km).

Az energiaszektorban is a hangsúly a megújuló energián és zöld projekteken van:

• 460 millió euró 3000 MW új szél- és naperőműre, akkumulátoros energiatárolók fejlesztésére (480 MWh). Ehhez képest 2021-ben a szél- és napenergia nettó termelőkapacitás 4273 MW volt (forrás: Transelectrica), így a Terv jelentősen növelné a kapacitásokat.
• 515 millió euró megújuló gázszállításra, zöld hidrogén termelésre és hidrogénnel történő energiatárolásra (1870 km elosztóvezeték).
• 300 millió euró metán előállításra elektromos és központi fűtéshez (1300 MW)
• 280 millió euró akkumulátor és fotovoltaikus panelek gyártására és újrahasznosítására (2 GW értékű akkumulátor/év).

Írta: Dr. Sebastian Sipos-Gug (Ebuild srl, EECFA Romania)

Magyar verzió: Falucskai Eszter (Buildecon, EECFA Central)

Részletes román építési piaci előrejelzés 2023-ig elérhető a legfrissebb EECFA tanulmányban melyet az eecfa.com-on lehet megvásárolni (kedvezmények és minta tanulmány: eszter.falucskai@eecfa.com). Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, melynek alapítója és központja a Buildecon.