A brit lakásépítés egyik legfontosabb kérdése, hogy miként lehet egyszerre több otthont létrehozni, megfizethető lakhatást biztosítani, és közben elkerülni a mennyiségi lakásgyártás személytelen, gyakran gyenge minőségű megoldásait. A Mary Duggan Architects (koncepció ér engedélyezési tervek) és a RUFF Architects (kiviteli tervek) együttműködésében megvalósult Lion Green Road erre a dilemmára kínál figyelemre méltó választ. A Croydon kerületében, Coulsdon városrészben felépült, 157 lakásos együttes 2026-ban elnyerte a brit építészet legrangosabb elismerését, a RIBA Stirling-díjat. A zsűri döntése nem pusztán az építészeti megformálásnak szólt: a projekt azt is megmutatja, hogy a lakhatási válság közepette a közösségi célú fejlesztés, a táji érzékenység és a gazdaságos kivitelezés nem feltétlenül egymást kizáró szempontok.

A Lion Green Road a londoni agglomeráció olyan átmeneti területén valósult meg, ahol a kertvárosi hagyomány, a közlekedési infrastruktúra, az ipari múlt és a zöldfelületek egymás mellett léteznek. Az építészeknek ezért nem csupán lakásokat kellett elhelyezniük a telken, hanem egy nehezen kezelhető helyszínből kellett élhető, saját karakterrel rendelkező lakókörnyezetet kialakítaniuk.

A beruházás Coulsdonban, Croydon kerületben, a Lion Green Road mellett helyezkedik el. A kontextus nem egységes városi szövet: a déli oldalon magasabban fekvő, alacsony beépítésű lakóterületek, parkos terület, északon hagyományos zártsoros beépítésű utcák, a városközpont felé vezető, részben ipari karakterű területek határozzák meg a helyszín adottságait. 

A helyszín legfontosabb fizikai kihívását a nyolc méter szintkülönbség adta. A telek geológiai mélyedésben fekszik, miközben a hátsó területek megközelítését is biztosítani kellett. 

Az eredeti elképzelés mindössze 80 lakással, hagyományosabb, sorházas beépítéssel számolt. Mary Duggan irodája azonban másként közelítette meg a feladatot: a terep adottságait nem felszámolandó akadályként, hanem a kompozíció kiindulópontjaként kezelte. Az így kialakított koncepció végül 157 lakást tett lehetővé, miközben jelentős külső területek és meglévő fák is megmaradhattak.

A döntés a brit kertvárosi lakásépítés egyik hagyományos dilemmájára is választ ad. A családi házas, alacsony intenzitású beépítés kellemes környezetet teremthet, de a drága londoni térségben sokszor túl kevés lakást kínál az elérhető földterülethez képest.

A Lion Green Road azt vizsgálja, hogyan lehet növelni a lakásszámot anélkül, hogy a területet összefüggő, sűrű épülettömbökkel töltenék meg. Az építészeti koncepció központi gondolata a táj és a lakóépületek szoros összekapcsolása. Az építészek nem egyetlen nagy lakótömböt helyeztek el a telken, hanem öt, egymástól elkülönülő, pavilonszerű épületet alakítottak ki. Az épületek változó magassága és elforgatott elhelyezése a terephez a környezetet és a kilátást helyezi előtérbe, miközben a közöttük megmaradó szabad területek összefüggő, használható zöld környezetet alkotnak.

Az épületek alaprajza csillagszerű, középpontjukban a függőleges közlekedési maggal, amely körül a lakások kifelé szerveződnek. A kialakítás lehetővé teszi, hogy valamennyi lakás két különböző irányba legyen tájolva. Ez több szempontból is lényeges. Egyrészt több órán át biztosít benapozást és változatosabb látványt kínál, másrészt elősegíti a keresztirányú átszellőzést.

Az épületek közelsége ellenére a tervezők a magánszféra védelmére is figyeltek. Az egyes pavilonokat úgy forgatták, hogy minimalizálják a szemben lévő lakások közötti átlátást. A loggiák egyszerre szolgálnak kültéri lakótérként és árnyékolóként, miközben a lakások és a táj között átmeneti zónát teremtenek. 

A homlokzatok karakterét a tégla határozza meg. A visszafogott, háromféle színt alkalmazó anyaghasználat illeszkedik a környék hagyományos téglaszíneihez, miközben a falazatból kihúzott téglák finom, pixeles felületet hoznak létre. Ez a textúra a tömegek élességét is enyhíti. A homlokzatok nem sima, homogén felületekként jelennek meg, hanem a fény változására reagáló, gazdagabb anyagi karakterrel, melyek a laposabb őszi napjárásnál változatos árnyjátékkal teszik még izgalmasabbá a homlokzatokat. Látható, hogy a jó minőségű lakóépítés nem feltétlenül követel minden egyes épülethez teljesen egyedi megoldásokat. Az öt pavilon alapjaiban azonos specifikáció szerint készült, ami lehetőséget adott a szerkezetek, az anyaghasználat és a kivitelezési folyamat racionalizálására. 

A projekt megvalósítása során a kivitelezés hatékonyságát többek között a moduláris gondolkodás és az építési sorrend átgondolása is segítette. A zsűri értékelésében különösen fontos szerepet kapott, hogy a tervezők a gazdaságosságot nem az építészeti minőség feladásával, hanem a rendszer következetes kialakításával érték el.

A projekt gazdaságossága ugyanakkor nem pusztán építészeti kérdés. Ehhez olyan megbízói modellre is szükség volt, amely a lakások számán túl a társadalmi hasznosságot és a közösségi értékteremtést is figyelembe vette.

A Lion Green Road megbízója a Brick by Brick volt, a Croydoni kerületi önkormányzat által létrehozott, teljes egészében önkormányzati tulajdonú ingatlanfejlesztő cég. Létrehozásának egyik célja az volt, hogy a helyhatóság saját fejlesztési eszközökkel tudjon új lakásokat építeni, köztük megfizethető otthonokat, és ne kizárólag a hagyományos magánfejlesztői modellre támaszkodjon.

A konstrukció lényege az önkormányzati földterületek hasznosítása, a fejlesztések finanszírozásához szükséges források bevonása, valamint az eladásra és a megfizethető lakhatásra szánt lakások vegyes elhelyezése volt. A piaci lakások értékesítéséből származó bevételek hozzájárulhattak a fejlesztések finanszírozásához, illetve az önkormányzati lakásépítési célok megvalósításához. Ez ugyan hétköznapi gyakorlatnak számít az Egyesült Királyságban, ugyanakkor alapesetben magáncég az ingatlanfejlesztő, aki természetesen profitra is igényt tart.

A projekt legfontosabb tanulsága, hogy a lakhatási válság nem kizárólag mennyiségi probléma. Több lakásra van szükség, de az sem mindegy, hogy ezek milyen környezetben, milyen minőségben és milyen fejlesztési modell keretében jön létre. Akár az eredetileg elképzelt lakásszám megkettőzése is lehetséges, ha a feladatra építészetileg meggyőző, társadalmi szempontból pedig továbbgondolásra érdemes választ ad a projekt.

Képek: Sebes Péter