Ha már a növényeket életben tartó eső nem esik az ország nagy részén, de főleg a déli részén, legalább a pozitív híreső öntözze kiszáradt értelmünk, összeaszalódott tekintetünket.

De térjünk is hamarjában a lényegre:

Befejezték a Szent-Györgyi Albert Agora építését Szegeden.

Emlegetik a szegedi Csodák Palotájaként, helyi Millenáris Parkként, de a Szent-Györgyi Albert Agora (Szegora) igazán egyedi épület lesz. Erről győződhettek meg azok az újságírók, akik részt vettek a keddi sajtóbejáráson. A környezettudatosság szellemében épült létesítmény megannyi ötletes megoldást foglal magába.

A központot bemutató keddi sajtóbejáráson az épületet megálmodó Báger András és Helmle Csaba építész-tervezők elmondták, hogy a legmodernebb épületgépészeti és épületinformatikai rendszereket alkalmazták, amelyek biztosítják majd a gazdaságos, energiatakarékos működést.

A 6800 négyzetméter alapterületű épületben csupán egy, családi házakban is használatos gázkazán van, a hűtés-fűtési rendszer hőigényét 50 darab 100 méter mély talajszonda biztosítja. Hőleadó felületként mennyezetfűtést és -hűtést alakítottak ki, amely rendkívül takarékos és jó hőérzetet biztosít.

És ami a nagy melegben igazi siker volt az újságírók körében, az az úgynevezett hűtőtorony. A kéményszerű építmény aljában állva kavarog a levegő akkor is, amikor azt hisszük, hogy teljes szélcsend uralkodik a környéken, így néhány fokkal hidegebbnek érezzük a levegőt.

Az épületre egyébként is jellemző a nyitottság. Nem csupán a nagy, átjárható terek miatt, hanem mert a gépészeti tereket a hivatalos megnyitást követően bármely érdeklődő meglátogathatja, ezáltal megismerheti a megújuló energiákat előállító gépeket és rendszereket.

A talajszondás rendszer mellett napkollektorokkal állítják elő a használati melegvizet, valamint napelemekkel az elektromos áram egy részét. A belső terek jelentős részének megvilágítását pedig természetes fény biztosítja. Az egykori ipari területen kialakított intézmény központi terét a szabadban hozták létre. A dísztér levegőjét a klímatorony frissíti föl, az áttört vasbetonváz-szerkezetre vásznak feszíthetők, így az napsütéses időben természetes kürtőként működik, és szellőzést biztosít.
Az 1,6 milliárd forintos uniós támogatással létrehozott központ egyik fontos attrakciója a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ide költöző informatikatörténeti múzeuma lesz. Az Európában egyedülálló gyűjtemény megismerteti a látogatókat a számítástechnika múltjával, az SZTE Informatórium interaktív kiállítási tere pedig az egyetemen zajló informatikai kutatásokba enged majd bepillantást.

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával közösen látványlaboratóriumokat alakítanak ki, ahol a természettudományok törvényszerűségeit, érdekességeit ismerhetik meg a Tisza-parti városban tanuló vagy idelátogató diákok és a felnőttek. Az épület első emeletén pedig a város egyik fontos kulturális intézménye, a Százszorszép Gyermekház működik majd.

Az intézmény azt a célt szolgálja, hogy a városnak, mint európai tudományos régióközpontnak legyen egy 21. századi installációval rendelkező létesítménye, amely képes bemutatni a szegedi tudomány történetét, legfontosabb eredményeit, amire mindannyian méltán büszkék lehetünk, hangsúlyozta a polgármester. A létesítmény készültségi állapota meghaladja a 80 százalékot, így szinte biztosra vehető, hogy a kivitelező, a KÉSZ Építő Zrt. időben befejezi a munkát és szeptember közepére átadja az épületet.

A kivitelező nevében Pintyőke Marcell, a KÉSZ marketing igazgatója az építkezés jelenlegi állapotát ismertette, majd névre szóló védősisakot ajándékozott Botkának azzal a megjegyzéssel, hogy a város első embere ezentúl bármikor megtekintheti az építkezést és személyesen megbizonyosodhat a munkálatok menetéről. Az igazgató is megerősítette, az épület szerkezetkész állapotban van, időre el fog készülni, és a kezdetektől folyamatosan több mint 200 munkás dolgozott az építkezésen. A névadó ünnepség végén a vendégek és a sajtó képviselői a projektigazgató és az építésvezető kíséretében bejárták az épületet.


A híreső forrása
és a szegedma.hu