A Magyarok Nagyasszonya templom udvarán épülő ház ünnepségén Illés Tibor, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy gyermekeiknek, unokáiknak be tudják mutatni a bukovinai népi építészetet. Az elmúlt években azzal szembesültek, hogy Bukovinában fogyatkoznak a régi épületek, értékek, ezért döntöttek úgy, hogy a Tolna megyei településen, ahol székelyek is laknak, felépítenek egy székely portát.

A szövetség elnöke Cserháti József egykori pécsi megyéspüspök szavait idézte, aki a templom 1989. október 8-i szentelésén azt mondta: legyen Kismányok a bukovinai székelyek Csíksomlyója. A tájház tervezésekor ez is motiválta a szövetséget – tette hozzá.

Az épület alapkövét Kóka Rozália Magyar Örökség-díjas mesemondó és Lőrincz Gergely festőművész, író helyezte el ünnepélyesen; Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár távollétében Kóka Rozália mondott ünnepi köszöntőt, felidézve azokat a székelyeket, akik részt vetek a kismányoki templom építésében.

A zarándoklatra több százan érkeztek a völgységi falvakból, illetve Érdről, Hidasról, Véméndről, sokan gyalog tették meg a bonyhádi római katolikus templomtól Kismányokig vezető utat. A Magyarok Nagyasszonya templomban őrzik a még Hadikfalváról származó faragott Mária-szobrot, amelyet a székelyek ereklyeként tisztelnek.

A székely porta – Illés Tibor elmondása szerint – Csíkdánfalváról érkező faanyagból épülő, bevakolt gerendaház lesz a hagyományos hármas osztással: az eresznek nevezett betérő-konyha és a nagyháznak hívott tisztaszoba mellett hálószobát foglal majd magába, amelyet a székelyek kisháznak hívtak. A portát tájházként rendezik be, a tervek szerint kis kápolna is csatlakozik hozzá. Az épület létrehozását egymillió forinttal támogatja a Bethlen Alap.

(MTI)